Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 11. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT CS. SZABÓ LÁSZLÓ - Salamon István: „A mikrofon nem katedra...”
újságíró, parlamenti felszólalásában tette szóvá az aggasztó őrségváltást egy „keresztény nemzeti intézményiben, /kiem. tőlem: S. I./ Hasonló támadások érték a Milotay-féle sajtó (Új Magyarország) részéről is. Az őt ért támadásokról így ír Cs. Szabó: „Szerencsére sem a polgári radikálisok, sem a szocialisták nem tekintettek a magukénak, sajtójuk mukkanás nélkül sorsomra hagyott... Könnyebb volt a harc szövetségesek nélkül. Ha ugyan lehet egyáltalában harcról beszélni."32 A konzervatív irodalompolitikát képviselő Koszorú, a Petőfi Társaság közlönye Cs. Szabóval sem kíméletes, durva hangnemben írja bírálatait, mint elődjéről, Németh Lászlóról. Kiemeli Somogyváry Gyula szerepét, aki a nemzeti irodalom híveinek és munkatársainak többségére hivatkozva őrizte az arányt, és szóhoz juttatta a pártolt irány képviselőit. „Azt hitte mindenki, hogy balsikerű kísérletezése (ti. Németh Lászlóé) figyelmeztetés a rádió legfőbb vezetőinek, amikor az ismeretlenség homályából egész váratlanul fölröppen egy fiatalember, Cs. Szabó László... Cs. Szabó László fiatalsága, tapasztalatlansága és világnézeti adottsága aztán végleg betetőzte a Németh Lászlótól megkezdett munkát. Az arányszám most már oda módosult, hogy kilencvenöt százalékban jutnak a mikrofon elé a Nyugat írói, a radikális és liberális lapok munkatársai és öt százalékban azok, akik esetleg a nemzeti irodalomhoz tartoznak. De csak esetleg" - állapítja meg a Petőfi Társaság közlönye.33 Kozma nyíltan nem állhatott ki Cs. Szabó mellett, fedezte őt, s az író visszaemlékezéséből azt is tudjuk, hogy Németh Imre Kozma javaslatára (sugallatára) cikket írt az osztályvezető „mellett".34 Tény, hogy Cs. Szabó egyik „erőtartalékát" feltétlenül az idegei jelentették. A vádaskodásokat szótlan egykedvűséggel tudomásul vevő, ilyen-olyan közgazdásznak, zsidónak, zsidóbérencnek titulált Cs. Szabónak - elődjével ellentétben - kötélidegei voltak: a sajtó úgy fél év múlva felhagyott a támadásokkal. A másik ütközési felületet az ún. Miniszterközi Műsorellenőrző Bizottság tevékenysége jelent(h)ette. Hlatky Endre, a műsorigazgató a szót értéshez könnyen megtalálta az urambátyám hangnemet. Ám Cs. Szabó szövetségesekre is lelt, „cinkostársakra". Egyikük, Komjáthy Aladár költő-természettudós a miniszterelnökség sajtóosztályán dolgozott, Babitsnak volt a tanítványa, később barátja, Ybl Ervin művészettörténész (Ybl Miklós építész unokaöcs- cse) segítségére is számíthatott. (Ő a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumot képviselte.) A Miniszterközi Műsorellenőrző Bizottság a Posta-vezérigazgatósággal kötött szerződés jogán hétről hétre végignézte a műsorokat (rendszerint szerdánként). Cs. Szabó visszaemlékezése szerint: „...magyarán szólva szőrözzenek, nézzenek meg, szagoljanak meg minden műsorszámot. Azelőtt, a második világháborúig ezt még ők is sokkal lazábban kezelték. A bizottság tagjainak nagy része nem ismerte az írókat, a kommunistákat. A cigányzenét meghallgatták, megdicsértek egy-egy operát, egy-két másféle műsort, némelyikre azt mondták, hogy unalmas, de nem volt igazán komoly baj velük. Az ujjunk köré tudtuk csavarni őket."35 Cs. Szabó diplomáciai érzékére vall, hogy felmérve helyzetét, nem törődve a sajtótól kapott támadásokkal, műsorra tűzött olyan konzervatív és dilettáns írókat is, akiknek szerepeltetésével ugyan nem értett egyet, de az ő szavával élve ez volt az „oroszlánetetés".36 Taktikájához tartozott, mint visszaemlékezésében írja, hogy „ravaszkodó számítás nélkül, csupán diplomatikus erdélyi érzékkel"37 a műsorokban nem vállalt szereplést, így jelentős tiszteletdíjról mondott le, de kikezdhetetlen maradt.38 Cs. Szabó elődje szellemében fejezi be a „Száz könyv" sorozat hátralevő, Németh László által már lekötött és megrendelt adásait. Az eredeti terv továbbra is érvényesül: az író maga választhatja meg témáját. így például Babits 15 előadást tartott a sorozat keretében, az általa 32 Cs. Szabó László: Hűlő árnyékban i. m. 80. p. 33 /G. ]./\ A rádió jubileumára. = Koszorú, 1935.105-106. p. 34 Cs. Szabó László: Hűlő árnyékban i. m. 80. p. vö. Szabó Miklós i. m. 10. p. Cs. Szabó visszaemlékezésében és az interjúban is említi, hogy Kozma Miklós miniszteri kinevezése után „kedvetlenül meghunyászkodva miatta ragaszkodott hozzám a vezetőség." A Németh Imre általi cikk a Magyarország hasábjain jelent meg. 35 Grósz András: Irodalmi szerkesztő urambátyám ország mozgásterében. Beszélgetés Cs. Szabó Lászlóval a Magyar Rádiónál töltött éveiről. = Jel-kép. 1980. 4. sz. 130. p. (A továbbiakban: Grósz i. m.) 36 Szabó Miklós i. m. 11. p. 37 Cs. Szabó László: Hűlő árnyékban i. m. 80. p. 18
