Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 10. szám - Kiss Benedek: Hogyan tovább?; Pünkösd-estén, 2005-ben; Te voltál (versek)
Kacag, játszik fönt unokám, csibészkedik, a nagyapján, a nagyapán mulat talán. Nem is lábakon járok én. Voltam focista, gyors, kemény, s beszűkült minden véredény. Dicsérlek, dicsó'ítlek, Uram, így hagyj elmúlni, boldogan, s dicsérlek, dicsó'ítlek, Uram! Te voltál Temetlek, édes ifjúságom! Mennyi gubanc fogta erőm! Már sötétedik láthatárom, temetlek, édes ifjúságom! Rég volt, mikor a delelőn ragyogtam, akár a megszentelt nap. Ki voltam? Már emlékezőn ülök csak, nem mint delelőn. így ér, ha ér, megint a holnap, s én emlékezem, eszmélkedem. Eszmélője vagyok a voltnak, így ér, míg ér, megint a holnap. Van borom és van kenyerem, fejem mégis mellemre horgad. Mit tékozoltam én, Istenem! S borom sem volt, sem kenyerem. Szép volt mégis, az enyém volt az, de temetlek, ifjú életem! Csak ha nem lépsz, akkor nem botiasz záptojáson hiába kotlasz - ifjúság, te voltál a szerelem!
