Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 7-8. szám - H. Bagó Ilona: Móricz Zsigmond ismeretlen fotói és elfeledett riportjai

nyersanyagot. Azért utazott Szabolcsba, mert véleménye szerint sehol a világon nem tudnak úgy énekelni, mint ott. A véletlen azonban úgy hozta, hogy egy másik sorsfor­dító esemény is várt ott rá. Bár az ekkor készült jegyzeteiből nem derül ki, csak a le­velezéséből, de egy pillanatra úgy tűnt, hogy más lehetőség is kínálkozott a magánéle­ti válság megoldására. Első útjára június 2-án került sor. Görömbey Péter nagykállói lelkész vitte el Laskodra, az ország egyik legszegényebb falujába, Jármy Béláékhoz. A laskodi kúria tornácán ültek, amikor a házigazda felesége egy fényképet mutatott Móricznak. Ek­kor derült ki az író számára, hogy a vendéglátó Magoss Olga barátnője. Magoss Ol­gát 1924-ben ismerte meg Debrecenben. Móricznak nagyon megtetszett az asszony, de a házassága miatt akkor lehetetlen volt a kapcsolat közöttük. Holies Janka halála után feleségül kérte. Lenyűgözte szépsége, különösen rendkívüli intellektusa és mű­veltsége hatott rá. „Úgy tűnik előttem, hogy nőben senkivel sem találkoztam, aki an­nyi bájjal, szellemességgel, nem kicsattanó sziporkákkal, hanem a tökéletes Juluka nyugodt lelkiségével áll szemben velem. Azon felül olyan társadalmi osztályt képvi­sel, amelyet nagyon szeretnék megismerni, de nincs rá módom. A dzsentry nyílna meg segítségével előttem. Ezzel a kormányzó rétegbe nézhetnék bele.14 A házassági ajánlatot Magoss Olga nem fogadta el.15 Amikor Simonyi Máriát feleségül vette, Magoss Olgával megszakadt a kapcsolata. A fénykép most nagy hatással volt rá, új­ra felkorbácsolta érzelmeit: „Mért takarjam el. Egy szó, egy tárgy, egy emlékeztető elég, hogy teljes lángba boruljon az egész lelkem... köszönöm, hogy ellophattam dé- monian szép fényképét".16 Elvitte magával, másolatot akart készíttetni róla. Azonban június 6-i17 levelében írja, hogy képtelen kiadni a kezéből a fotót, szentségtörésnek tartja, hogy idegen kézbe kerüljön. Bármennyire zaklatott volt is lelkiállapota, sokat jegyzetelt, gyűjtötte az anyagot és fényképezett Nyíregyházán, Tasson, Petneházán. A laskodi felvételek azonban nem sike­rültek, egy egész tekercs film ment tönkre. Kárpótlásul elküldte a leányfalui házat és ker­tet ábrázoló képeket18. Újra fotózni - ez jó ürügynek látszott egy újabb utazásra június vé­gén. Titkon azonban abban reménykedett, hogy Jármy Béláné segítségével találkozhat Olgával is. Az asszony azonban nem akart élni a lehetőséggel, a közvetítés nem járt si­kerrel.19 Móricz harmadik, júliusi útja során már nem ment el Laskodra, csak levelet kül­dött Nyíregyházáról, benne korábbi felvételekkel: „A képecskéből a Béla még tíz db. ké­pes lapot kap, ha akar kaphat százat is, a kastély csak megáll valahogy, homályosan, de a lombok már nagyon táncolnak. Egyáltalán nem t[ud]om, mi van Laskodon, mindig re­meg a kezem, sose sikerül az emlék éles rögzítése."20 Ez a mondat nemcsak a kép minő­ségére vonatkozik, hanem lelkiállapotát és Magoss Olgához fűződő viszonyát is magya­14 Napló, PIM M. 100/3958.143.1. 4 5 Félénk, aktivitásra képtelen természet lévén Móricz három kiskorú gyermekének nevelését nem tudta magára vállalni. Ismeretségük 18 esztendejéből 14 évig (kivéve 1926-1930 közötti időszakot) volt lelki támasza Móricznak magánéleti és alkotói válságaiban. Levelezésük, valamint az asszony visszaem­lékezése a hagyaték egyik legértékesebb része. 16 MZs levelei 1.278.1. 17 U.a I. 274-275.1. 18 U.a I. 276.1. 19 U.a. I. 277.1.; 418.1. 20 U.a. I. 279.1. 91

Next

/
Thumbnails
Contents