Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 1. szám - Poszler György: „Rejtélyek” (Törless és [Medve?])

bői titkos középkori rejteket álmodott oda... A körülmények kedveztek nekik. A sötétség, az állott levegő, a rothadt édeskés szag, amely a víztartályokból áradt szét, mindez az elalvás hangulatát idézte; a soha többé felébredni nem tudásét; fáradt, közönyös lustaságot... ezek a magyarázatok mindig mintha csak a legkülső burkot fejtették volna le a dolgok hozzáférhetetlen magvárói, amelynek mélyén Törless, mint egy varázsló szemével, változatlanul látta egy másik burkon át a középpont ragyogását."

A lélek labirintusai? A pubertáskorból az ifjúkorba átlépő léleké. Az utat keresi - egyikből a másikba. Félművészi szeszélyből épült barokk, fél- vagy álbarokk rejtek. Pompás az ábrázolás. Ahogy körülveszi az erjedés légköre. Erjedésé és rothadásé. Ettől kettősséget sejtető. Erjed. Születik benne valami. Rothad. Felbomlik benne valami. Születést-felbomlást hordozható útvesztő. Mellé kívántatik a vízió. Törless látomása a fal tövében. A rejtett derengés a mélyben. Ami a jelenségek mögött rejlő magot sejteti. A középpontot. Az érzett-keresett másik világ ragyogását. Lehet, triviális a kérdés. Padláson a kamaszlélek labirintusa? Nem pincében? Lehet, egyszerűen a mährisch-weis- skircheni kadétiskola helyszínrajza van mögötte. Vagy bonyolultan közelebb van a fal tetején megnyíló égi lyukhoz. A lélek mélysége a középpont ragyogásához. A másik világ magjának derengéséhez.

Flogy a személyiség kialakulásának kegyetlen-veszedelmes zavarairól van szó - az eredeti cím (a Verwirrungen) is sejteti. Musil visszaemlékezése pedig egyértelműen megfogalmazza. A fiatalember készülődésének, kialakulásának állapota. Amikor még nincsenek, vagy csak éppen épülnek a végleteket fékező gátlások. A fogalmak hiánya. Vagy megközelítésüknek kínos, pszichés-mentális folyamata. A készülő ifjú letapogatja a világ titkait. Fogalmazgatja jóról és rosszról, emberi kiválóságról és hitványságról való tapasztalatait. Elviselhetővé teszi az élményeit. Az újramondás, esetleg költői újra- mondás által is. Éppen ez a leglényegesebb. A tapasztalat és az újramondás. A nem kialakult én önmagakeresése.7 Amely önmagakeresésben udvari tanácsos is lehet - és alanyi költő is.

Ilyesmit vesz észre az első, korai magyar elemző, Fenyő Miksa is. Törless érzelmi labilitását. A kínzó elvágyódást, gyötrő érzékiséget. Amelyben összefolyik a távoli anya, az eldurvult prostituált, a megkínzott diáktárs. És a másik világ hívása. Ahova - talán - testi gyönyörökön és lelki viharokon át juthatunk. Az érzékelhető világ mögött a nem érzékelhető világba. A három valóságos dimenzióból a negyedik nem valóságos dimenzióba. Az ifjúság Fleurs du maija. Mondja Fenyő. És mindezekhez Basini kálváriája vezet el.8

Mi is történik Basinivel a labirintusban? A magyarázathoz az atmoszféra hangsúlyozandó. Nem Ottlik Iskolájának barbár fizikai-szociális hatalommechanizmusáról van szó. De a katonaiskola falai közé zárt világ sűrű légköréről itt is. Hogy is mondja a szöveg? A vastag falak között, az osztályok miniállamaiban hatalmi viszonyok. Ezért nő magasra és lesz betegessé a vad fantázia. És a másik világ középpontjának sejtető derengésében megesnek a labirintus rémtörténetei.

A rémtörténetek a szánalmas kistolvaj leleplezése és „megbüntetése" körül bonyolódnak. És a leleplezésben és a „megbüntetésben", a labirintus mikrovilágában a század makrovilágának rémtetteit kísértetiesen megelőlegezik. A leleplezéssé avatott megalázásokat, büntetéssé nemesített megtöréseket, igazságszolgáltatássá finomított ösztönkitöréseket. A figura szociális-pszichés pozíciója nem érdektelen. Előkelő anya, gazdag gyámapa. Bizonytalan háttérben infantilis-teátrális szerepjátszás. Ehhez kell a szánalmasan kevés, lopott pénz. A tapasztalatot pótló szerelmi képzelgések színlelt színtereinek és álcázott kellékeinek megrendezéséhez és beszerzéséhez. Eleve célpont.

42