Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 4. szám - Borcsa János: Zsilava nem volt kávéház (Méliusz József írói számvetése)
Borcsa János Zsilava nem volt kávéház Méliusz József írói számvetése 1949. november 12-i keltezéssel és „Szigorúan bizalmas!" jelzettel az akkori bukaresti magyar követ, Széli Jenő tájékoztatót készített a Kolozsváron történt letartóztatásokról a magyar külügyminiszter, Kállai Gyula részére. A felsoroltak között első helyen Méliusz József szerepel, mint a kolozsvári Állami Magyar Színház rendezője, s őt követi a felsorolásban Kurkó Gyárfás, Balogh Edgár, Szász Pál, valamint Csőgör Lajos. A tájékoztató szerzője hosszabb-rövidebb teret szentel mindenikük bemutatásának. A felsoroltak közül Méliusz letartóztatása váltotta ki - a követ szavait idézve - „talán az aránylag legkisebb meglepetést". Ennek indoklásául egy jól érzékelhető tendenciára hívja fel a figyelmet Széli Jenő. „Az elmúlt másfél évben Méliuszt fokozatosan szorították háttérbe - írja. - Ideérkezésemkor Méliusz még a Művészetügyi Minisztériumban töltött be fontos szerepet [a Magyar Művészeti Vezérfelügyelőséget vezette 1947 szeptembere és 1948 júniusa között, ezt megelőzően pedig, 1945-47-ben a Propagandaügyi Minisztérium tanácsosa volt - a szerző megjegyzése, B. J.]. Ebben az időben néhányszor felkeresett a követségen, s egy alkalommal én is felkerestem őt kolozsvári hivatalában. Benyomásom az volt róla, hogy bár régi mozgalmi ember, viselkedése, modora, egész életstílusa erősen gentryskedő, telve volt elkeseredéssel és hangos elégedetlenséggel."1 Megjegyzi végül a követ, hogy éppen ezért szakított meg minden érintkezést vele több mint egy éve, valamint azt, hogy a művészetügyi minisztériumban viselt tisztsége alól felmentették, s kinevezték a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatójának, de ebből az állásából is leváltották, s csupán mint rendező folytathatta munkáját a színháznál.2 Kiigazítás és pontosítás végett jegyezzük meg, hogy Méliusz Józsefet 1948 nyarán a színház főrendezőjének nevezték ki, s a kolozsvári Állami Magyar Színházat mint megbízott igazgató 1949. február 1-je és szeptember 15-e között vezette egy háromtagú direktórium élén (Harag Györggyel és Kovács Dénessel együtt).3 Az 1949. november 3-i letartóztatásokkal a koncepciós perek új hulláma indult el Romániában, amelyben - Gáli Ernőt idézve - „a sztálinista rendszer elnyomó szerveinek és a román nacionalizmus erőinek egyik első együttes akcióját érhetjük tetten."4 Ez az „együttes akció" különben szűkebb vonatkozásban dr. Petra Groza miniszterelnök ún. magyarbarát politikájának valódi lényegét, kirakatjellegét és ellentmondásosságát is minősíti, s előzményei között fő helyen Vasile Luca/Luka László hírhedt írása, A romániai magyarság útja található 1947-ből (Igazság, 1947. május 22-i szám), amelyben a magyar ügyekért felelős román pártvezér egy koholmányból kiindulva, az „elvtelen magyar egység" ürügyén a magyar kisebbség körében megindítandó belső tisztogatásokra szólította fel a Magyar Népi Szövetség akkori vezetőit.5 Az 1949. november 3-án este végrehajtott akcióval kezdődött tehát Méliusz József majdnem hatéves pokoljárása a romániai kommunista rendszer börtöneiben. 117
