Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 4. szám - Tóth Tibor: Arany János és a stressz
A riadót mindegyik jelzés megfújja, és a stresszmechanizmus mindig beindul. 2.2. Arany, mint minden ember, védekezik a hatások ellen. Ennek egyik módja, hogy leveleiben elpanaszolja a hozzá közel állóknak bajait. A Tompának vagy a sógorának írt levelek tele vannak ilyenekkel, s magunkról tudjuk, mit jelent, ha ki tudjuk beszélni magunkból problémáinkat. Védekezést jelentenek a baráti kapcsolatok is. Nagykőrösön például szinte kilép zárkózott énjéből, ha együtt van Szász Károllyal, Mentovich Ferenccel, Szilágyi Sándorral; Pesten pedig Gyulai Pál és Csengery Antal lesznek a panaszok meghallgatói. A védekezés legradikálisabb formája az, ha változtat a helyzetén. Ez a megoldás minden esetben beválik. Nagykőrös sivatagjából Pestre menekül, az Akadémia nyűgje elől nyugdíjba. Selye János azt mondja: ha elmúlnak a hatások, elmúlik a stressz is. Arany esetében jól megfigyelhető, hogy a változások valósággal fellelkesítik. így lesz például a Pestre költözés első ideje egyik legvirágzóbb szakasza költészetének. 2.3. A szembefordulás, a küzdelem nem Arany egyéniségének való. Ahhoz inkább Petőfi értett. Arany legtöbbször veszít. Ez azt jelenti, hogy azok az életenergiák, amelyek a védekezéshez kellenek, elhasználódnak. Nem véletlenül soroltuk fel az előbb az adaptációs betegségeket. Szinte mindegyik jellemző egy-egy időszakban a költőre. A magas vérnyomás sem öröklött tünet: egyenes következménye az örökös védekezésnek. S az sem véletlen, hogy az egyik leggyakoribb stresszbetegség, az emésztőrendszeri bántalom, Arany Jánost epebaj formájában támadta meg. A kimerülés legnyilvánvalóbb jele, hogy a költő időnként abbahagyja a versírást. Ilyen az ötvenes évek második felének nagykőrösi hallgatása, és ilyen a tizenkét éves pesti szi- lencium Juliska halála után. A stresszhatások annyira világosan tagolhatok, hogy rájuk építve Arany költői pályáját is fel lehet osztani. Négy korszak van. Ezek elején mindig nagy munkakedv jellemzi a költőt, aztán a stressz megjelenése, a harc legyengíti, elkedvetleníti. íme a négy korszak: 1. a nagyszalontai időszak, 2. Nagykőrös, 3. szerkesztőségi és akadémiai tevékenység Pesten, 4. a nyugdíjas idő. 3. Az egyes szakaszokban nem egyformán jelentkezik a stressz. Az is fontos, hogy fiatalon könnyebben meg tudott birkózni az őt ért hatásokkal, ugyanakkor később lesznek olyan időszakok, amikor képtelen ellenállni. 3.1. A nagyszalontai korszakot attól kezdve számíthatjuk, amikor gyökeret ereszt a városban: megházasodik, jó állása van, lakást is kap, s azt kell mondanunk, minden rendben van körülötte. Ő maga így látja helyzetét: „Az új, a kedves viszony, melybe léptem, elszórt, boldogított, hírlap is alig fordult meg a kezemben. Szándékom volt gazdaság után látni, melyhez nem bírtam elég ügyességgel, aztán hivatalom apró dolgai folytonos jelenlétemet igényelték a tanácsnál. Csak az est - a késő est volt az enyém, s azt oly boldogan tudtam eltölteni".4 Az első nyugtalanító hatások a forradalom és a szabadságharc idején jelentkeztek. Petőfi ajánlására kinevezik a Nép Barátja szerkesztőjének, ő azonban nem hagyja el Szalontát, csak társszerkesztő lesz, s a lapnál nem úgy történik minden, ahogy szeretné. De egyelőre sikerül magában legyőznie a rossz hatásokat - mutatja ezt, hogy tizenegy verse és hét cikke jelenik meg a lapban -, csakhogy a nyugalmának vége. 4 Levél Gyulai Pálnak (1855. június 7.) AJÖM XVI. 112
