Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 4. szám - Kapuściński, Ryszard: Egy riporter önarcképe (fordította Szenyán Erzsébet – 2. rész)

bér ír egy rossz regényt, semmi sem történik, egyszerűen születik még egy rossz regény. Ha azonban a riporter két olyan országba utazik, amelyek között konfliktus van, és hamis képet fest az egyik országról, az egészen más, sokkal komolyabb helyzet. A riport közvetlen kapcsolatban áll az élettel. Ezért vallom, hogy ezt a mesterséget nagyon komolyan, nagy felelősséggel kell űzni. Ehhez viszont sok idő, alapos felkészülés szükségeltetik.

(Trzeba bye w srodku wydarzen... 1. fentebb!)

A nyolcvanas években néhányan - Hanna Krall, Wojciech Adamecki, Kazi- mierz Dziewanowski, Krzysztof Kqkolewski és jómagam - gyakran találkoztunk mesterünkkel, Marian Brandysszal a lakásához közeli „Budapeszt" nevű étteremben. Emlékszem, hogy Marian mindig hallgatott. Nem okított, nem győzködött minket, nem erőltette ránk a véleményét. A kilencvenes években - ekkor már sokat betegeskedett - egyszer meglátogattuk őt Hanna Krallal és Kazi- mierz Dziewanowskival. Egészen felélénkülve emlegette azokat az időket, amikor Dziewanowskival végigriporterkedték egész Lengyelországot. Egyszerre csak így szólt: „Tudjátok, ez a mi riportermesterségünk valóságos lottófőnyeremény".

(Natura - reporter, Ryszard Kapuscihskival beszélget Joanna Szczysna, „Gazeta Wyborcza" 1998, nr 279.)

(folytatjuk) Fordította: Szenyán Erzsébet

95