Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 4. szám - Vasy Géza: Az írás megmarad
az első regényben - nem tekinthetők András elődjének. A Magyarok főhőse Fábián András, neki egy nyolcéves kisfia van. Ez a gyerek sem lehet egészen azonos A tor cellái Krisztusban szereplő Fábián Kristóffal, mert az elbeszélés szerint fiatalabb. Fábián András alakja viszont szervesen egységes a két regényben, s voltaképpen a záróműben is főszereplő. Az első két regény kiélezett történelmi időben játszódik: 1918-1920 között, illetve 1943-ban, a harmadik „békeidőben", a hetvenes évek közepe táján, mindössze két hónapnyi időszakot ölelve fel, miközben az 1945-tel kezdődő múlt régi képei és történései is megjelennek. A három nemzedék története olyan huszadik századi családregénynek mutatkozik, amelyben az emberiség története csak komor és tragikus arcát mutatja fel, s amelyben éppen ezért is az élet és a halál kérdése mindenkit elementárisán foglalkoztat: az analfabéta juhász Fábián Bálintot, a fiatalkorában indulatosan is az igazságot kereső, öregségére nagyon megcsendesülő földművest, Fábián Andrást és a mintegy harmincéves értelmiségi Fábián Kristófot. Három nemzedék Bár Fábián Bálint nem támadhat fel, a trilógia harmadik részében mindhárom nemzedék nyomatékosan van jelen. A legidősebbek az 1890-es évek szülöttei. Közülük kulcs- szereplő Kászoni Béla, aki 1945 előtt a falu nagygazdájának számított; volt egy tanyája és egy gyümölcsöse. A bolsevizálás során mindezt elvették tőle, elűzték; azóta, lassan harminc éve szinte koldusmódra él. Özvegységére Fábiánék vették magukhoz, a gondozásért cserébe rájuk íratja a házát, amelyet ezek szerint, ha csonkább telekkel is, de visszakapott valamikor. Az 1945 utáni évtizedben játszik a faluban kulcsszerepet Jeszenák, addig úthengeres, attól kezdve a kis közösség rákosista réme. Fábiánék szomszédja öreg Jakab, aki dolgozni már nem tud, várja a halált. Feltűnik két férfi: Gáspár Dániel és Szabó János, akik a Magyarok fontos szereplői voltak. S a regény epilógusában megjelenik két öregember: az egyikük kamaszként látta a csecsemő Fábián Andrást, akit előző nap temettek el. A második nemzedék tagjai az 1910-es években születtek, tehát a regény jelen idejében hatvan év körüliek. Fábián András még annyi sincs. E nemzedékből ő a legfőbb szereplő. Mellette a felesége. A regénybeli múltban szerepe van a Magyarokból már ugyancsak ismert Kis Daninénak, akinek férjét kell elsiratnia; a jelenben pedig a falu bolondja Bacs-kó Bandinak. Kristin Máté egy amerikás magyarnak a fia, s mivel gazdagabbnak számít, a Rákosi-kor őt sem kíméli. így 1956-ban elégtételt próbál venni, ezért később börtönbe kerül. (Más néven a Magyarokban szerepel az apa negatív figurája.) Káldor János, a városban élő nyugdíjas munkás Fábián András katonatársa volt, akárcsak a találkozásukkor felidézett, a fogolytáborban ártatlanul megölt Manda István. S ide tartozik a kántor is, aki negyven éve dolgozik a faluban, siratva és regisztrálva a halottakat. Végül a harmadik nemzedék Fábián Kristófé. Akik ide sorolódnak, a negyvenes években, esetleg valamivel később születtek. A főszereplő harminc-harmincegynéhány esztendős. Nyilván ennyi szeretője, a presszós Betti is. Hasonlóan munkatársa, Mikó Péter és annak felesége, Kalocsai Eva. S végül ide sorolandó az öreg Jakab példaként emlegetett unokája, aki a gyárból egynapi munka után hazatért a falu számára szabadságot jelentő világába. Mindegyik nemzedékből kiválik egy főszereplő: Kászoni Béla, Fábián András és Fábián Kristóf. A cselekményben, a gondolati anyagban a legközvetlenebb kapcsolatok természetesen közöttük vannak, ám mindegyiküknek akad saját nemzedékében és egy vagy két másikban egyrészt a személyiséget és gondjait megerősítő epizódszereplő társa, más68
