Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 3. szám - 60 ÉVE SZÜLETETT BALÁZS JÓZSEF - Kántor Lajos: A kapu (regényvázlat – II. rész)

Okt. 2. (Péntek) Gyönyörű tiszta volt az ég, ragyogott a nap, a reggeli hűs levegő éltetőleg hatott az emberre. Egész éjjel nyugtalanul aludtam, részint az esteli felháboro­dás miatt, részint arczom miatt, mely iszonyúan fájt. Sietve felkészültem s egyenesen a gyógyszertárba mentem, hogy orvosságom elhozzam, mely után magam gyógykezelés alá vettem, de hasztalan, mert a daganat folyton nőtt. Délután kollegáim ösztönzésére a komolyabb bajnak elejét veendő elhatároztam Kolozsvárra haza menni, mit meg is tet­tem. Otthon csodálkoztam a dolgon, s magam sem vettem olyan nagyba, mind az által reggel egy névjegyen magamhoz hívtam Dr. Genersich Gusztáv egyetemi magántanárt, ki jódos kenőcsöt és forró borogatást rendelt, mert mint mondá, ha a hidegvíz nem hasz­nált, bizonyára genny van a daganatban s fel kell vágni. A család ezen igen elszomoro­dott, de kénytelen volt belenyugodni. így voltam okt. 3-7-ig, még enni sem tudtam s fö­lötte bántott, hogy a harmadikán este induló Genersichné Onagyságát nem kísérhettem a vonathoz, s az aranyos kis Herminkét sem látogathattam meg, mire Elektől küldtem el a kötényt egy névjegy kíséretében. A vágás által okozott fájdalmon átesve, könnyebben éreztem magam, enni is inkább tudtam s vidámabb lettem, habár a sebnek naponkénti mosása s a kötés sok kellemetlenséggel járt. Már pénteken, 9-én felkeltem, hogy végig hallgassam a képezde jubileumát s a hangversenyt, amelyen legnagyobb sajnálatomra részt nem vehettem. E napra ígértem tiszteletem tenni, az aranyos szép Herminnél, fel­kötött fejjel bár, de a hangverseny miatt csak szombaton válthattam be szavam, a midőn este 9 óráig időztem nála s vasárnap a szőlőbe menni határoztuk, a mikor a kedves öcsém bemutattam s midőn Eleműn hideg szavai oly mélyen érintettek, hogy hétfőn 12-én kifo­gásaim s érzelmeim jegyzőkönyv alakban adtam át azon verssel, mellyet számára még augusztusban írtam. E naptól kezdve minden második nap vendége voltam egész eljö­vetelemig okt. 25-ig bezárólag. Sok minden dologról beszéltünk, de legnevezetesebb volt 18-ika, a midőn a szőlőből visszajőve, uzsonna és Hanasieviczék távozása után aranyos szája megnyílott s örökkön mosolygó ajkai elkomolyodtak, s kijelentette, hogy neki jó ál­lása van, ő sze[...] évi 1100 frt jövedelme van s nincs reá szorulva, hogy férjhez menjen s ha ezt mégis teszi, akkor tanítani nem fog, mert akkor nem lehet jó háziasszony, s ő már régóta gondolkozott azon, hogy jó volna, ha letenném a középiskolai tanári vizsgálatot, mert ha egyelőre nem is, de idővel gimnáziumhoz juthatok s ha nem is egyetemi tanár, de igazgató lehetek, több a jövőm és jövedelmem s ez nekem is jobb. Mind ezt megérlel­te dr. Koch Ferenczné Onagysága s megerősítette Grátz Mór ág. ev. lelkész és Gimesch Károly ág. ev. elemi tanító elismerő nyilatkozata, kik úgy mondták, hogy arra képesnek találnak minden nagyobb fáradság nélkül. Föltételének a mi a jövedelmi részét illeti elfo­gadtam, a vizsgálatot illetőleg semmi biztos reményre nem bíztattam, még akkor sem, midőn a tanár úr közbelépését ígérte. Utóbb kijelentette, hogy ha nem hallott volna ró­lam annyi jót, s nem remélte volna, hogy a középiskolai vizsgálatot leteszem, nem enged­te volna a dolgot ennyire jutni, mi eddigi magatartásával s beszédével egészen ellenke­zik s talán be sem áll, ha a család el nem megy. Vittem színes levélpapírokat, miket nem akart elfogadni, de ott hagytam s egy kis mellcsokrot küldtem. Okt. 18-án szüreten vol­tam a nagynénémnél, s mivel szőlő kevés volt, s korán készen voltunk, hamar kerekedett tánczra a dolog. Ott volt a két Csiky leány (Ilona és Erzsi), Szilágyi Ilonka, Nagy Katin­ka és Erzsi. Pompásan mulattunk, én azonban 'A 4 órakor eltávoztam azon ürügy alatt, hogy dolgom van, minek nem tudták kitalálni az okát. Otthon átöltözködtem s elmentem a kedves Herminhez, ki, mivel a mamája kizárta fölötte bosszús volt és sok oly dolgot mondott a mamájáról, mit lecsillapulva talán maga is megbánt. Otthonlétem alatt párszor elkísértem a Majális utczából haza. Otthon töltött időmnek haszna volt, hogy a dologgal teljesen tisztába jöttem minden oldalról. B.Hunyad, 1896. okt. 29-én. H. Gy. 94

Next

/
Thumbnails
Contents