Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 3. szám - 60 ÉVE SZÜLETETT BALÁZS JÓZSEF - Kántor Lajos: A kapu (regényvázlat – II. rész)

Haláláig, tizennégy éves koromig magam is úgyszólván ebben a régi kétvízközti nyelvben nőttem fel. Egy-egy fordulatát, kiejtésmódját mi már nem használtuk, nagyanyám még igen. De sokat mi is. Élénken emlékezetembe vésődött e nyelv sok olyan sajátsága, amelyet máshol nem ismertek vagy megmosolyogtak, s ugyanígy az is, ami nekünk hatott idegenül az irodalmi nyelvből."

Unokaöcsi elfogultságomat nem kívánom rejteni, ám ítélje meg az objektív olvasó, vajon a pontosság, összefogottság nem párosul-e már a tanulmány első mondataiban kiváló stílusérzékkel. „Egy emberi táj és egy életforma kialakulása" cím alatt bevezetőként ez a Kolozsvár-kép tárul elénk:

„Az Árpád-kor vagy legalábbis a korai királyság Kolozsvárja a mai Óvárból állott, ez volt Kolozsvár. A város közepén volt a főtere, a mai Karolina-tér. A város magasabb, ármentesebb déli oldalán jelentékeny út futott, amely Nagyvárad felől jött a Kalotasze- gen át, Gyalutól a Szamos völgyében és a Mezőség felé távozott. A város keleti falait szintén nevezetes átmenő útvonal szegélyezte, amely a Szilágyságból jött, de alkalmasint s gyakran sokkal távolibb tájakat is bekapcsolt északnyugatról. Ez a második út átkelve a Nádason meg kellett hogy kerülje a Fellegvár sarkantyúját, hogy elérje a várost. Viszont hely- és időveszteség kikerülése céljából s talán szintén az ármentes szint keresése okából közvetlenül a hegy alatt maradt. A Szamos-hídig egyik oldalán a meredek hegylejtő emelkedett, másik oldalán folyóig terjedő síkság nyúlt el. Ez az út aztán dél felé, Torda és Nagyszeben irányában futott tovább. A város déli és keleti falai alatt futó utak a délkeleti sarokban metszették egymást. Nyilvánvaló tehát, hogy itt volt a városon kívül a legenergikusabb pont. Itt alakulhattak ki azok a sokadalmak, vásárok, állat- és gabonavásárok elsősorban, amelyek nagyobb teret igényeltek, mint amekkorát a város belseje biztosíthatott. Hogy ennek az új, külső vásártérnek a jellegét és a szerepét a kiterjedése mennyire befolyásolta, mutatja, hogy egy 1831-es térképen még az Óvári piac (= Karolina tér) mellett Nagypiac néven szerepel a mai Mátyás király tér. S egy évszázadra rá Reményik Sándor egyik legszebb kolozsvári versében ezen az ősi jelleget őrző Nagypiac néven említi az akkori Piafa Unirii-t." (A Benéz a havas című Reményik-versről van szó, amelyet negyven évvel később beválogathattam Az építész fia címmel a Kriterionnál megjelent kötetbe.)

A kör bővítésével mintha távolodnánk a Mikes Kelemen utca 15-től. Én azt gondolom, hogy nem. A legújabban könyvtárunkba került (Csömörön Juli unokahúgomtól karácsonyi ajándékba kapott) térkép tanulmányozásával sem - jóllehet Giovanni Morando Visconti 1699-ben rajzolta meg Erdélyt, amikor a főváros Nagyszeben (Hermannstadt - Visconti szerint csak egy „n"-nel: Hermanstadt) volt. A Szebenben kiadott, keleti tájolású, Erdély határait nem mai módon értelmező térképnek tizenhat melléklete is van, ebből az egyik „Pianta di Clausemburg" címet viseli (C-vel és m-mel). Megtalálható rajta a Főtér a Szent Mihály-templommal („Chiesa Principale"), a Farkas utcai Református Kollégium („Colegio de Refor."), több városkapu - a mi kapunk persze nem; a Szamos és a Malomárok közti rész füves (mocsaras?), fás osztatlan területként jelenik meg, a folyón túl pedig erdőt jelöl. Giovanni Morando Viscontinak tehát aligha tehetek szemrehányást a hiányért, viszont nehezményezem, hogy a 2002-ben itt helyben kiadott, 634 képeslapot, fényképet, reklámot tartalmazó Kolozsvári Képeskönyvben nem jutott hely a Mikes Kelemen (Major, Tudor Vladimirescu, Croitorilor) utcának. Még szerencse, hogy az idősebb Cseh Gusztáv (néhai Cseh Gusztáv grafikus barátom apja) által 1941-ben rajzolt „átnézeti térképen" be van jelölve, a Széchenyi tér és az Eötvös utca között, sőt a közepén egy épület is leolvasható - ez vagy a zsinagóga, vagy a kórház. Mindenesetre betájolható általa a 15. számú ház.

A történelmi-földrajzi (emberföldrajzi) betájolást (hat évtized távolából) nagybátyámra bízom, a város és a „majorok" összefüggését ő ismerte ezeken a tájakon a legjobban.

81