Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 3. szám - 60 ÉVE SZÜLETETT BALÁZS JÓZSEF - Kapuściński, Ryszard: Egy riporter önarcképe

szetevőket emeli ki. Én is az ilyen összetevők bemutatására törekedtem A birodalom írásakor. Nincs már kommunizmus, nincs Gorbacsov, rövidesen talán Jelcin sem lesz, az az anyóka azonban, akire a távoli Szibériában bukkantam, az ő faviskója, a nyomora, amelyben él, a gondolkodásmódja, a mentalitása, az, ahogyan belső békéjét, nyugalmát, a sors kegyetlenségeivel szembeni ellenállását igyekszik megteremteni - az mindig létezett, létezik, és, gondolom, még sokáig létezni fog.

Ugyanakkor a tömegtájékoztatási eszközök olyan átpolitizált, kaotikus világ vízióját teremtették meg, amely világ teljesen elszakadt a „hosszú létezéstől", vagyis az egyszerű emberek társadalmi intézményeitől, magatartásától, mentalitásától, pedig ezek az emberek alkotják minden társadalom kilencvenkilenc százalékát.

(Reportaz i trwanie... 1. fentebb!)

Miért vagyok író? Miért kockáztattam annyiszor az életemet, közelítettem meg annyiszor a halált? Azért, hogy jelentést tegyek a sors titkairól, vagy hogy pénzt keressek? Az én munkám hivatás, küldetés. Nem tettem volna ki magam a veszélyeknek, ha nem éreztem volna, hogy amit teszek, az rendkívül fontos dolog, hogy a történelmet érinti, minket, magunkat - így hát kényszert éreztem arra, hogy mindezeket megéljem. Ez több mint újságírás.

(Podróznik po lesie rzeczy, Ryszard Kapuscinskival beszélget Bill Buford, „Granta - The Story Teller" 1987, Nr 21, [utánközlés in:] „Most" 1987, Nr 16/17.)

Hogyan lehet definiálni ezt a küldetést?

A küldetés olyasvalami, aminek gyümölcsei túlnőnek rajtunk. Nem azért tesszük, amit teszünk, hogy autót vegyünk vagy villát építsünk. Másokért tesszük.

Vagyis higgyük el, hogy létezik a közjó....

A közjó kétségtelenül létezik minden társadalomban, és szolgálata alapvető kötelesség, jóllehet ez sohasem tömeges érzés. Van azonban bizonyos számú ember, aki meg van áldva azzal a - vallási kifejezéssel élve - kegyelemmel vagy ajándékkal, hogy olyasmit tehet, ami meghaladja az ő saját, partikuláris életét.

(Zawód: dziennikarz, Ryszard Kapuscinskival beszélget Katarzyna Janowska és Piotr Mucharski, „Tygodnik Powszechny" 2001, Nr 22.)

Ahhoz, hogy valaki újságírással foglalkozzék, mindenekelőtt jó embernek kell lennie. Rossz emberek nem lehetnek jó újságírók. Csak a jó ember törekszik arra, hogy megértse a többieket, a többiek szándékait, hitét, érdeklődését, nehézségeit, tragédiáit. És hogy azonnal, az első perctől kezdve részévé váljon mások sorsának.

(Ismaeli continua a navigare.... lientebb!)

Leggyakrabban úgy határoznám meg a foglalkozásomat, mint a fordító munkáját. Csak itt nem egyik nyelvről a másikra történik a fordítás, hanem egyik kultúráról a másik kultúrára. Bronislaw Malinowski még 1912-ben felhívta arra a figyelmet, hogy a kultúrák világa nem hierarchikusan felépített világ (ez akkoriban szentségtörésnek számított az összes eurocentrista szemében), hogy

74