Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 2. szám - Kántor Lajos: A kapu (regényvázlat, I. rész)

(melyik ős) születési-házassági-foglalkozási-halálozási vagy oldalági adataira vagyok kíváncsi, és az irattartó ott nyílik ki, ahol óhajtom. Megvallom, eredetileg csupán a hézagosán ismert, kikövetkeztetett kapcsolatok feltárulására, nevek, rokoni szálak igazolására- helyesbítésére számítottam, az irattartók azonban jóval többet közölnek a vártnál. Például honnan gondolhattam volna, hogy Sámuel Hantz (Hantz Sámuel) dédapám 48-as honvéd volt? A Genersich-ágon evangélikus lelkészt és ügyvédet is találok a nagyanyai felmenők közt. És amit talán illett volna már korábban látnom, azt is innen tudom meg: Csáth Géza portrénovellája Genersich Antalról a családot az irodalomtörténetbe emelte, amikor a Magyar Nemzet 1989. november 18-i száma a Csáth-hagyatékból előkerült írást leközölte. Igaz, akkor mi itt Kolozsvárt aligha olvashattuk a budapesti lapokat - még egy hónapra voltunk a temesvári, a bukaresti (és kolozsvári) sorsfordító (?) eseményektől.

Egy-két kiigazítást már most megtehetnék a sebtiben lejegyzettek alapján, de inkább megvárom a kért másolatok érkezését. Legfeljebb az én időm sürget (ma temettük szegény Balogh Ferit, Balogh Edgár nagyobbik fiát, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnökét a lutheránus temetőben - négy évvel volt fiatalabb nálam; már nem kérdezhetem meg őt mint az erdélyi építészet számontartóját, hogy mit tud az építész Reményikről, esetleg a mi házunk épülésének idejéből). Szerencsére hivatalos sürgetés nincs, olyan legalábbis, amely Sólyom István teológiai tanár édesapját az M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium nyomtatványának, a Származási táblázatnak kitöltésére ösztönözte (és amely most nekem ugyancsak forrásul szolgál). Hogy beadásra került-e ez a géppel kitöltött (1944-ben nyomtatott) űrlap, nem tudhatjuk; tény, hogy semmi „gyanús" nem bukkan föl benne, vallásváltoztatás, átkeresztelés szempontjából minden tiszta - nem úgy, mint az a kor, amely ilyen rubrikák kitöltését megkövetelte.

A részletezés, pontosítás maradjon tehát egy újabb budapesti utazást követő napokra, amikor a többi Sólyom „gyereket", köztük a fizikus akadémikust, az ifjabbik Jenőt is megkereshettem már, az apai könyvtár jelentős része ugyanis náluk található.

(folytatjuk)

106