Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 12. szám - Horváth Dezső: Huszonnégy évvel később

Itt aztán átcsúszunk egy szép oldalvágányra, és el is időzünk egy darabig. Mert, ugye, van egy csomó munkanélküli nálunk is, és félni lehet, előlük eszik el a jó munkát az idegenből ér­kezők. A baj csak az, hogy a munkanélküliek ide el nem jönnek. Nem csak az nem jön, aki korhely volt vagy korhely lett, egyáltalán egyik se. Mert itt dolgoznia kell mindenkinek. Álla­mi cégnél annak idején ellazsálhattak számolatlanul, de a magángazdaság tönkremenne bele.- Úgy értsem ezt, ha nem jönnének a románok, akkor nem lenne rentábilis a mező- gazdaság?- Értse úgy. Vagy el se jön, vagy nem ér a munkája semmit. Csak a szesz kellene ne­ki, és ha nem vagy mellette, azonnal lefekszik. Kemény fajta, akkor se pusztul el, ha sem­mit se csinál. Az öreg zöldséges iszonyatosan mérges tudott lenni, amikor összeszedték a románokat, a magyarok meg álltak a kocsmában. Megesik, hogy öt-hat munkaképes ember is van a családban, de egy se dolgozik. Rá vagyunk kényszerítve, hogy olyan em­bereket keressünk, akik hajlandók dolgozni, és jól is dolgoznak. Ok is rá vannak kény­szerítve, hogy átjöjjenek, mert otthon kevés a kereset.- Erre jön az állam bácsi!- Jön az állam bácsi, és azt mondja, nyet! Mert az ő szemével még mindig a gazdaság ellensége, aki a gazdaságért dolgozni akar. Az olyan embert meg kell büntetni!- És ha, teszem azt, netán mégis munkavállalási engedéllyel jönnének az idegenek?- Hatalmas tortúrával járna. Minden kifizetett bérnek annyi a vonzata, se mi, se ők nem bírnánk ki. Annyi pénze se maradna, amennyit otthon megkereshet. Jártam nyuga­ton, szinte minden szóba jöhető országban, láttam, mindenütt ott a feketemunkás. Min­denütt szorongatják, de annyira sehol nem üldözik őket, mint nálunk.- Mit gondol, mitől van így?- Mert a sok munkanélküli bérét valamiből ki kell fizetni. És mert Magyarországon még soha nem volt úgy, hogy a mezőgazdaságban annak lett volna szava, aki ért is hoz­zá. Valahogy nem tud odáig eljutni az, akinek szívügye lenne. A talajunk és az éghajla­tunk olyan, egész Európában nincsen hasonló adottság, mégis vergődni tudunk csak. Még az ideális birtoknagyságot se tudjuk meghatározni.- Másról se beszélünk, mint a támogatásokról.- Mert azzal lehet legjobban kézben tartani az embereket. A gyeplő a mi kezünkben van, elvtársak vagy urak. Ha akarja, meghúzza, ha akarja, megengedi. Előállt tehát az a keserves helyzet, hogy havonta pecsételniük kell. Nem egyszerre mennek, ha az asszony indul neki, akkor kitakarít otthon, aztán jön vissza. Most is ké­szül, meg kell csináltatnia a fogait. Alig van kettő-három, tovább nem halaszthatja.- Kitűnő fogászataink vannak.- Nekünk nagyon drágák. Magyar pénzre átszámolva otthon huszonötezerből kijön a két fogsor. Igaz, rokon a fogorvos, és az azért is jó, mert mindenki fél a székbe beülni. És talán nem is kér annyit, amennyit mástól.- Ausztriából meg azért jönnek hozzánk fogat csináltatni, mert hozzájuk képest olcsók vagyunk. Otthon áll az ötszobás ház, tizenkét éve üresen?- A rokonok a szomszédban vannak, ők vigyáznak rá. Az egyik unoka benne is lakik. Nem lehetne magára hagyni az épületet. Ott van például a kert. Akármit vetettünk bele, mire hazaértünk, mindig ellopták. Idén bevetettük lucernával.- Kutya nincsen?- Hogyne volna! Hej, de tud örülni, ha hazamegyünk! Tanyán vagyunk, és a tanyáról kell beszélnünk. Otthon nincsenek tanyák.- Jó élet a tanyai élet. Jobb, mint a városi.- Szomorú jövőt látok mégis. És ha jön a nyugdíj?- Van húsz év szolgálati időm, nem lesz gond vele. 33

Next

/
Thumbnails
Contents