Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 1. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT TÓTH MENYHÉRT - Gyergyádesz László: „Csak a jó szándéknak van gyümölcse”
Jegyzetek 1 Tóth Menyhérttől idézi: Bánszky Pál: A meditáció és a pályakezdés évei. In: Forrás, X, 1978/12. p. 93. 2 Goór Imre: Vázlat Tóth Menyhértről. In: Forrás, 1,1969/4. p. 81. 3 Pintér Lajos megnyitó beszéde alapján (Kecskeméti Képtár művészettörténeti adattára). Elhangzott a Tóth Menyhért festőművész (1904-1980) ideiglenes életmű-kiállítása címmel megrendezett tárlat megnyitóján 2003. június 13-án, a képtár Pávás termében. Hasonlóan találó költői képet idéz Sümegi György is a költő-szerkesztőtől: „A Tóth Menyhért pörre Pintér Lajos költő figyelmeztetett: Sokan álltak a sírja mellett olyanok, akik azt vigyázták, hogy föl ne támadjon, föl ne támadhasson." Sümegi György-Tóth Piroska: „A szeretet emeli föl az embert". Tóth Menyhért vallomása. In: Sümegi György-Tóth Piroska: ldekint és odabent. Beszélgetések képzőművészetről. Gyula, 1994. p. 33. 4 Monográfikus nagyesszé: Supka Magdolna: Tóth Menyhért. Budapest, 1990 és 1998 5 Sümegi György: Tóth Menyhért - kétszer. In: Új Művészet, XI, 2000/10. pp. 36-37. 6 Beke László: A 20. század képzőművészete. In: Beke László - Gábor Eszter - Prakfalvi Endre - Sisa József - Szabó Júlia: Magyar művészet 1800-tól napjainkig. Budapest, 2002. p. 343. 7 Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Pap Gábor művészettörténész szerint Németh Lajos ellenszenvvel viseltetett Tóth Menyhért művészete iránt. Lásd róla: Pap Gábor: A feketétől a fehérig. Tóth Menyhért zarándokútja. In: A képíró bölcs Tóth Menyhért. Debrecen, 1995. p. 89. Mindamellett tény az is, hogy Németh Lajos mondta például 1980-ban a gyászbeszédet Tóth Menyhért temetésén. 8 Németh Lajos: Modern magyar művészet. Budapest, 19722 9 A művészet története Magyarországon. A honfoglalástól napjainkig. Szerk.: Aradi Nóra. Budapest, 1983 10 Különösen sok fényképet és színes diaképet őrzünk a már említett, s a tanulmány írása idején tragikus módon elhunyt Kovács László fotóművésztől, a bajai főiskola kiváló tanárától, a Tóth Menyhért Alapítvány haláláig tevékeny kurátorától, s elsősorban a mester lényét az egyik legnagyszerűbb módon megörökítő fotográfustól. E fotóit összefoglaló kötetét ideje lenne a centenáriumi évben újra kiadni. Kovács László: Az én Tóth Menyhértem. Fotóalbum Sümegi György előszavával. Miske, 1987 11 Goór Imre i. m., p. 81. 12 A virágportrék fogalmáról lásd: Supka Magdolna: Tóth Menyhért. Budapest, 1998. p. 24. 13 Erre a megoldásra már láthattunk egy sikeres példát, amikor is a Kecskeméti Képtártól kölcsönkért 16 Tóth Menyhért-képet az említett módon helyezték el a budapesti Kieselbach Galéria Fej, fej mellett című időszaki kiállításán, 2002 júniusában. 14 Ennek kezdeti állapotait, adatait katalógus rögzítette: Tóth Menyhért (1904-1980) életmű-kiállítása. Katalógus. Irta, szerkesztette és a kiállítást rendezte: Bánszky Pál. Kecskemét, 1984 15 A Forrás e centenáriumi számának színes mellékletének az összeállításakor, éppen ezt igazolan- dó-helyeztünk el a szokványosnál több korai alkotás reprodukcióját. 16 Bánszky Pál: Tóth Menyhért. (Mai magyar művészet) Budapest, 1978. p. 12. és 20. 17 Sümegi György: Tóth Menyhért pályakezdése. In: Cumania 13. Szerk.: Bárth János és Sztrinkó István. Kecskemét, 1992. p. 509.; Sümegi György: Tóth Menyhért pályakezdése. In: Forrás, XXVI, 1994/1. p. 41. 18 Lásd róla és a kritikákat, pl.: Sümegi György 1992 i. m., p. 547. és pp. 550-552. 119
