Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 11. szám - Győrffy Ákos - Sánta Sebő: Perőcsény (Egy északbörzsönyi kistelepülés specifikus helyzete)
biztos megélhetést - és nem utolsósorban elfoglaltságot, ami hiányában valószínűleg nagyobb méreteket öltene a deviancia (ami egyébként egyáltalán nem jellemző a faluban) - azok számára is, akik dolgoznának, de nincsen mit. Sajnos, az említetteken kívül, új munkahelyek teremtésére nincs sok kilátás a településen. Ennek a jelen feltételek mellett sokan örülnek - nem utolsósorban az üdülni járók -, de előreláthatólag ez a helyzet sok jóra nem vezet. A település megítélése, jövőkép A település a rendszerváltás óta eltelt időszakban infrastrukturálisan igen sokat fejlődött. Perőcsény lakossága jobbára elégedett a község vezetésével. A polgármester asszony energikusságának minden bizonnyal sokat köszönhet a falu. A faluban be van vezetve a víz, elektromos áram, gáz és telefon. Ezek használati aránya nagyon magas. Az idősek is kihasználják az adódó komfortokat, sokaknak a városi gyermekei tanácsolják ezek bevezetését. A telefon majdnem minden házba be van vezetve. Ezekből a tényezőkből is látszik, hogy Perőcsény esetében nem egy szegény településről van szó. Hangsúlyozni kell, hogy a falunak volt egy másfél évtizedes időszaka, mikor igen jól prosperált. Sok esetben maguk a helyiek hangsúlyozzák, hogy a településen „nincsen szegény ember". Mindezek ellenére a megkérdezett helyi lakosok 37%-a úgy ítélte meg, hogy a település helyzete romlott a rendszerváltás óta. Ennek egyértelműen a munkalehetőségek és a tsz megszűnése az oka. Majd 30%-a a válaszolóknak úgy ítélte meg, hogy a falu helyzete nem változott a fordulat óta. Egynegyedük úgy érzi, hogy a település helyzete javult. A válaszadók saját helyzetük változását is hasonlóan értékelték. A lényeges különbség az volt, hogy azok, akik saját helyzetük javulását tapasztalták, a válaszadóknak csak 17%-át tették ki. Nagy a bizonytalanság az európai uniós tagsággal kapcsolatban. A megkérdezett helybéliek 40%-a nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy hogyan változik a község helyzete az európai uniós tagsággal. Körülbelül egynegyed-egynegyed arányban a válaszadók úgy ítélték meg, hogy ezáltal a falu helyzete romlik, illetve javul. 10%-uk szerint minden marad a régiben. A falusi turizmus fejlesztése, illetve a helybéliek vállalkozása mindenképp kiegészítő foglalkozásokat nyújthat, ha nem is pótolhat komolyabb munkahelyeket. Miközben a hegység jelentős része Nemzeti Park lett, a peremén meghúzódó falvak kritikus helyzetbe kerültek. Hogyan képzelhető így el az idegenforgalom, ökoturizmus látványos fejlődése? Környezetvédelmi és tájékoztató anyagok, ismertető táblák teljes hiánya jellemzi az egész Duna-Ipoly Nemzeti Parkot, ezen belül Perőcsényt is. A hagyományos szerepét a község már nem töltheti be. Új feladatot kell kapnia, össze kell fogni a közösségnek, amelyik tenni akar érte.12 Az üdülni járóknak is fel kell ismerniük, hogy tenni kell valamit a falu érdekében. Jelenlegi érdekük azt kívánja, hogy nagyobb pezsgés ne legyen a községben, de ha hosszú távon gondolkodnak, s ez jelenthet akár már 10 évet is, akkor nyilvánvalóan el kell kerülni a vészes lakónépesség-csökkenést, mivel egy esetlegesen kihaló faluban már az ő helyzetük is sokkalta nehezebb lesz. (Hanyatló életfeltételek stb.) A település számára előrelépés csak kedvező politikai környezetben jöhet létre. Hiába van meg a jól működő kistérségi társulás és a helyi önkormányzat, illetve a beáramló tőke, valamint a szélesebb körű összefogás. E tényezők mellett mindenképp kormányzati 12 Bíró-Horváth 1996. 88
