Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 11. szám - Győrffy Ákos - Sánta Sebő: Perőcsény (Egy északbörzsönyi kistelepülés specifikus helyzete)
olyan dolgokat is megtudhattunk, amik a terepmunka során számunkra rejtve maradtak. A felvétel telefonon történt, és Perőcsény lakosságának mintegy negyedét érintette.3 A falu helyzetét több tényező is sajátossá teszi, mint a vizsgálat alatt kiderült. Perőcsény földrajzi elhelyezkedése nem túl jó a közlekedés és ingázás szempontjából, de ez egyik oldalról kár, a másik oldalról haszon. Szintén egyedi a község a környező településektől eltérő vallásával és etnikai homogenitásával. Végül azt találtuk, hogy bár teljes mértékben elöregedő faluról van szó, a település abszolút nem elhagyatott, sőt nagyon is gondozott, illetve nincsenek égető szociális gondok. Kutatásunk eredményét, a faluról megszerzett tapasztalatainkat és gondolatainkat adjuk közre jelen tanulmányunkban. Földrajzi és természeti adottságok Perőcsény a Börzsöny hegység északi lábánál fekszik. Trianon után (ahogy a Börzsöny-vidék más részei is) kiszakadt a vérkeringésből. A közeli nagyobb városok (Esztergom, Érsekújvár, Selmecbánya, Ipolyság stb.) mind a határon túlra kerültek. (Ilyen értelemben Esztergom is.) Az a szervezeti működés, ami ezt a régiót századokon át életben tartotta, egyik napról a másikra megszűnt. A környék falvai - így Perőcsény is - magukra maradtak. A jelenlegi főút két oldalán a falu szomszédjai Kemence és Vámosmikola községek, amik 1500 főt meghaladó állandó lakosaikkal Perőcsényhez képest nagynak mondhatók. Perőcsény tulajdonképpen egy zsáktelepülés, mivel a már említett főútról letérve érhető el, és tovább műút onnan nem vezet. A településhez legközelebb fekvő nagyobb városok, Balassagyarmat, Vác és Esztergom, nagyjából azonos távolságra, 50-60 km-re fekszenek. Szép fekvésű kis falu, kissé Erdélyre vagy a Felvidékre emlékeztet, főleg, ha a főút felől nézzük. Ahogy beérünk a faluba, baloldalt pincesor. A legtöbb pince elhagyatottnak tűnik. Szőlőt sem látni igazán a környező dombokon. (Ez a környék más településeire is jellemző - valaha kiterjedt szőlőművelés folyt, viszonylag jó minőségű borokkal -, mára már szinte semmi nem maradt meg ebből.) Egyébként is elég sok a meg nem művelt föld a környéken. Perőcsény eléggé el van zárva a külvilágtól. Az egyetlen kapocs a busz. Nagy a csönd. Mivel a falunak nincs átmenő forgalma, autó is csak igen ritkán töri meg ezt a csöndet. A természeti adottságok leginkább a mezőgazdaságnak és a fakitermelésnek kedvez- nek/kedveztek. A hegység zord időjárása inkább a gyümölcstermesztést teszi lehetővé. A fakitermelés megszűnésével talán az idegenforgalom vehetné át a helyiek erdővel kapcsolatos munkáját. (A Börzsöny az ország legnagyobb összefüggő lakatlan területe.) Az elszeparáltságot a helybéliek is vegyesen fogják fel. Egyrészt szeretik a tiszta levegőt, nyugodt légkört és környezetet, másrészt érzik a dolog hátulütőit is. Az idősebbek a kevés, de kiegészítő keresetre alkalmas, megtermelt zöldségüket, gyümölcsüket nem tud3 N=105. A telefonos felvétel sajátosságaiból kifolyólag a minta valójában valamelyest idősebbekből és több nőből állt, mint az a 2001-es népszámlálási adatokból indokolt lett volna. Célunk a felvétellel elsősorban az volt, hogy minél több perőcsényi lakost meghallgassunk, ami maradéktalanul sikerült is. (A demográfiai, gazdasági aktivitás szerint, etnikai, vallási jellegű adatok felvételétől teljes mértékben eltekinthettünk, mivel azok rendelkezésre álltak a falu teljes lakosságára vonatkozóan, a 2001-es népszámlálásnak köszönhetően.) A megkérdezettek számát a felvétel során nem tudtuk növelni, mivel - a telefontulajdonosok jó arányának ellenére is - számuk nyilvánvalóan korlátozott. A kb. 150 telefontulajdonoshoz képest a 105 felvett kérdőív igen jó aránynak mondható, a teljes válaszmegtagadók száma is valamivel 10% alatt maradt. 80
