Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 1. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT TÓTH MENYHÉRT - Bánszky Pál: Az ábrázolás határai (A tér és kompozíció Tóth Menyhért festészetében)

nak dinamikus ellenpontjaként - a repülő madár. Az ember és a madár között a tekintet teremti meg a kapcsolatot. A festmény viszonylag monokron koloritjában a vibráló színek finom átmeneteket képeznek.

Ebben az időszakban keletkezik - és később vissza-visszatér - az egyik igen fontos kompozíciós típusa, amelynek jellegadó vonását négy-öt alakos csoport és a térillúzió jelentőségének fokozatos csökkenése határozza meg. E kompozíciós stílus egyik elindítója a Parasztcsalád című tollrajz (ld. Bánszky Pál: Tóth Menyhért, Bp. 1978. 21. p.), ahol a kép baloldalán három, egymáshoz tapadó „uszonyos-pikkelyes nőstényember" csoportja került középpontba a gyermekkel. Mozgásuk táncra emlékeztető hullámzása különösen a végtagok dramaturgiai jelentőségű kapcsolódása fűzi ezt a csoportot a kompozíció jobb oldalán lévő és viszonylagos önállóságot élvező férfi alakjához. Ezt a kapcsolatteremtést folytatja Tóth Menyhért Szemnézők című festményén (Tóth Menyhért, Bp. 1978. III. kép) is, ahol a négytagú embercsoportnak - a bal oldali fiatalabb és a két idősebb embernek, a viszonylagos egymásmögöttiségnek és a fejek tartásának, valamint a karok összefogó ívének - jut a kompozíciós főszerep. Művészi oeuvre-jének ebben a periódusában hasonló szerkezeti és térbeli megoldásra jutott a Karzaton című festményén is (Tóth Menyhért, Bp. 1978. V. kép). A templom karzatán fejkendős parasztasszonyok ülnek. Tapadnak egymáshoz mint kemencében a cipók. A színek tónusa szerint inkább a szélső 1., 4. - és a középső —, 2., 3. alak kapcsolódik egybe.

Egy későbbi alkotó periódusában - mint már jeleztem - visszatér ehhez a kompozíciós típushoz pl. Betlehemesek, továbbá a Parasztok című festményeivel. Ezeken a képeken is emberi alakok töltik ki az egész teret. A Parasztok című képen (Tóth Menyhért, 1978. XIII. kép) az élet körforgásának szimbólumaként egy anya áll a középpontban. Az ovális - zárt - formák hullámzása - teljes védelmet nyújt a gyermeknek. Bal oldalon két férfi (az egyik kezében téglákkal), a jobb oldalon két nő egyfajta kiegyensúlyozottsággal teremti meg a kompozíció egységét. Ennek a színtérnek az egyszerű felépítésével - a szokásos elvont hierarchiákkal szemben - Tóth Menyhért lényegében a népi dramaturgia igényeinek tesz eleget.

A tárgyalt témánkkal szorosan összefügg Tóth Menyhért művészetének formavilága is, amely sohasem sarkos, sohasem szögletes. Formái a teljesség, a befejezettség érzetét keltik, olyanok, mint a gyümölcs, vagy mint a nap, tehát (Tóth Menyhért kifejezésével) „tökéletes formák", amelyek kifejezik a szerves természet struktúráját, annak kiegyensúlyozottságát, egyfajta harmóniáját.

Ennek az általános tendenciának látszik ellentmondani, hogy egy-egy festményén a reneszánsz háromszög-kompozíció szerkesztési elvét véljük felfedezni, de az ő művészete ez esetben is mentesül minden szúrós, sarkos geometriától. Ennek a „reneszánsz háromszög" kompozíciós elvnek talán legszemléletesebb példája „fehér korszakában" az 1977- ben készült Felhők című festménye. Szabad szárnyalást enged a fantáziájának, mint a mezőn hanyatt fekvő gyermek, amikor a felhős eget szemléli, és belelát sokféle alakot. De ő éppen attól tudatos, magas professzionista szinten álló művész, hogy rendet képes teremteni a dolgok között. Az alkotói rendteremtés és az ösztönösség e művében is - mint általában - kellő arányban van jelen. Az alkotói ösztönösséggel kapcsolatban mondotta. „Amikor dolgozom, nem tudom mi lesz az eredmény, csupán legközvetlenebb szemlélője vagyok a mű születésének." Ezen a Felhők című képén a futó és repülő mozgásformák ritmusa váltja egymást. Megfigyelhető továbbá ennek a mozgásnak egy balra tartó iránya is, s csupán egyetlen forma, fent a kép közepétől kissé balra látható szárnyasalak ellenpontoz, illetve hordoz ellentétes irányú mozgást. S ezt a látomásos formastruktúrát szervezi a tudatos művész „reneszánsz kompozíciós renddé". Középen lent, s jobbra fent pasztózusan felhordott gömb, illetve fehéren örvénylő kráterforma képződik, amely akár égitest is lehet.

96