Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 5. szám - Fekete szalag (Beszélgetés Páll Lajossal. Az interjút készítette: Kozma Huba)
megtörött a kezem, nagy kelés lett rajta. Bementem Udvarhelyre, elaltattak, és megoperálták a jobbkezemet. Ötvenötben még Kolozsváron is ez a vékony vonalú rajztechnika volt a követendő irányvonal, ezenkívül akkor vezették be először Romániában - persze nem nyilvánosan - a numerus clausust, megszabták, hogy mennyi magyart vehetnek fel az egyetemekre. Abban az évben Kolozsvárott négy magyar és hét román volt az előírt norma. Nem vettek fel. Akkor éltem meg Vásárhelyen a nyomor legmélyebb bugyrait. Munkát kellett szereznem, de amíg nem találtam, az állomáson aludtam egészen addig, míg fölvettek a Bábszínházhoz festőnek. Szerettem ott, csináltam a díszletet s mindent, ami adódott, de énekelni és játszani is kellett. Egész napos teendőt adott a Bábszínház. Én voltam például az ágyúgolyó a Háry Jánosban, és a fűzfa a János Vitézben. Az igazgató egy darabig megengedte, hogy ott aludjak a színpadon. Ez ment addig, míg Kemény Árpádot - Kemény János fiát -, aki most már másodszor felvételizett a kolozsvári egyetemre, felvették ideiglenes hallgatónak, élőiéivé telisnek, így az ő helye megürült a színháznál, ahová engem átvettek díszletfestőnek. Ott boldogabb életem volt, több nagyméretű képet festettem abban az időben.- Illyés Gyula Fáklyalángjának vásárhelyi díszleteit is te festetted, s ott volt ű is a századik előadáson.- Illyéssel kapcsolatban az első nagy élményem az volt, hogy a képzőművészeti középiskola könyvtárában keresem a könyveket térdelve a földön, s meglelek egyet: Illyés Gyula ötvenéves. Ez volt a címe. Ezt a könyvtárat Farczádi Jolán fizikatanárnő igazgatta. Ő az egyetemet a Sorbonne-on végezte, és amikor kiválasztom ezt az Illyés-könyvet, azt mondja: - Jaj, hát Gyula már ötvenéves? Ez engem úgy megdöbbentett! Hogy a tanárnő személyesen ismeri a híres költőt! Ez ötvenháromban lehetett, később már sokkal többet tudtam Illyés Gyuláról. Az Illyés-előadás előtti éjszakán verik az ajtómat: - Itt lesz Illyés Gyula, újra kell festeni a díszleteket! Be is mentem, át is festettem a kopottabb részeket. Esett az eső, tavasz volt. A díszelőadáson a pesti vendégek mögé mentem. Nem Illyésre, hanem Flórára voltam kíváncsi.- Németh László viszont járt itt nálad, igaz, jóval később.- A Németh-családdal közelebbi a kapcsolatom. Németh Lászlót a börtönben ismertem meg, addig nem olvastam tőle semmit. Ott viszont szaktekintélynek számított, ha valamiről szó esett, voltak, akik mindjárt hozzátették, hogy erről Németh László mit ír. Erdő János például kívülről idézte Németh Lászlót. Szisznél pedig a vécébe voltak berakva Bukarestben a Minőség forradalma kötetei a Svejk társaságában, annak ellenére, hogy ő Németh Lászlót nem szerette különösen. A Minőség forradalmát viszont olvasta, ismerte. Vekerdi Lászlóval, Sütő Andrásai, Veress Danival, Illés Jenővel járt itt nálam Németh László, már a kiszabadulásom után. Vásárhelyről telefonáltak a színházból, hogy menjek be a Két Bolyai bemutatójára, mert Németh László látni akar. Felültem a buszra, bementem. Leültettek az első sorba, a szünetben be kellett menni az irodába fogadásra. Németh László a másnap esti, a Kultúrpalota tükörtermében tartott fogadásra is meghívott, de mondtam, hogy arra nem megyek el. - Akkor holnapután kimegyünk Koronára. Otthon lesz-e? Mondtam, hogy igen. Eljött, s itt ült sokáig. Nézte a Kaszásomat, és azt mondta, hogy nagy erő van benne. A Né- meth-lányok később több képet vettek tőlem.- Nagyon érzékeny, a ráemlékezők szerint még a művészek közül is kirívóan érzékeny ember volt ő.- Számomra az volt a meglepő, hogy amikor nők közé került, egyszeriben úgy udvarolt, mint egy trubadúr. Jókedvű és bűbájos volt.-Illyés Gyula és Németh László után térjünk vissza ismét Páll Lajoshoz!- Első évben nem, másodikban viszont már fölvettek a kolozsvári egyetemre. Továbbra is érvényben volt a nemzetiségi korlátozás, a numerus clausus, így veszélyt jelentett számomra Kemény Árpád is, aki fél évvel korábban bejutott már, mondhatni nulladik évfolyamosnak az egyetemre. Aztán volt egy vajdahunyadi fiú is, aki egy román festő műhelyében 55
