Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 2. szám - Győri László: Szőlőhegyen (vers)
Győri László Szőlőhegyen Van borod és van kenyered, az időt így-úgy elemészted. Lehetne jobb, a meredek, de közbiil annyi még a részlet! Ne mondd magadra: én, öreg! tekintsd, hogy mit művel örökre (indulj a hegyre, vár a hegy): vénül, de nem rendül a tőke. Lesz újra ölbő szüreted. Zubog a lázas augusztus, van óborod, új kenyered, jár az elme, ha nekibuzdulsz. Vagy fiatalnál fiatalabb! Azok a visszametszett évek - milyen szerencse! - megkíméltek, hogy agyonteremd magadat. De ne feledd, mind közelebb a fülledő sír mély penésze, légy résen tehát idefent, ha vágni kezd a gazda kése. 26
/
