Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 12. szám - Szigeti Lajos Sándor: Öntudatos kamaszvágyak (József Attila két ifjúkori versének kontextusa)

formában. Ennek pedig igen egyszerű magyarázatát adja Remy de Gourmont »A szerelem fizikájá«-ban. Ugyanis a női szépség felsőségesebb a férfiénél s ennek egyedüli oka a vonal egysége. A női test harmóniája már geometriailag is sokkal tökéletesebb, különösen ha férfit és nőt a vágy idején szemlélünk. A nő, akinek mozdulatai mind testének belsejében történnek meg és csak testének hullámverésében mutatkoznak, megtartja teljes esztétikai értékét, míg a férfi mintegy lealacsonyítva jelenik meg, ha vágy idején teljes meztelenségét feltárja. Minthogy a mutogatási kedvnél a másik fél érdeklődésének ébrentartása és értékelésének kivívása a cél, azért érthető, hogy a nő igyekszik meztelenségét föltárni, mert felsőbbséges szépségének mutogatásával nemi értékét emeli, míg a férfinél ugyanezen okok miatt áll az ellenkezője. Ezért itt a mutogatási kedv nagyobbrészt átszellemítődött és ez okozza a férfi költők számbeli többségét." S ekkor és éppen itt jön József Attila két verse, amely olyan, mintha csak illusztrálná a mondottakat. Az első Önarckép 1923 január 5 címmel. Most már a Csönd című folyóiratbéli változatot közlöm, jóllehet, mint láttuk, a költő később alaposan átírta a szöveget!:

Dacos, vad erdő sűrű nagy hajam.

Már meggyötörte asszony-ujj viharja,

Csók-baglyok lelke néha megzavarja.

S alatta zúg a gondolatfolyam.

Milyen mély medrű, nem tudom, de mély.

Hullákat hord és mind magába mossa.

Nagy homlokom a Vaskapu-szorossa,

Hol rég utat vágott a szenvedély.

Zord partján - hol szépen szökne híd,

Melyen portyázni vad-csókú tatár megy - Örökzsibongó, vijjogó madárhegy:

Sötét gond rakja barna fészkeit.

Szívemben vágyhegylánc, jaj-kráteres;

Még forró, fülledt nyár vonaglik völgyén S dermedt, havas csúcsán vadul üvöltvén Egy őrült lélek máglyákat keres!

Ha e versben a freudi (Hont Ferenc-i) „gondolatkomplexum" párhuzamosul a versbéli „gondolatfolyam" kifejezéssel, a másik versben - Ady hatása mellett - a szexuális vágy és félszegség, az öntudat és a spleen váltakozása köti össze a két fiatalember gondolkodását és érzeteit, s ez a Komor búcsúzás, amelyben ugyanazt érhetjük tetten: a kamaszos nagyképűséget, „kivagyiságot", valójában pedig a nő égető hiányát, hiszen fogalmazzunk csak bátran és profán módon: könnyen lehet, hogy egyikőjük sem látott, tapasztalt még közelről nőt, s tudjuk, hogy József Attilát is éppen ekkor foglalkoztatta legerősebben a szexualitás, Saitos Gyula emlékezése szerint Ungváry Elemérnek nagy gyűjteménye volt erotikus könyvekből, a költő ezeket is nézegette, Kemény Sándornak pedig írt néhány erotikus verset, melyek közül az éppen 1924 januárjáról keltezett Szonett a nyelvedről című maradt meg (állítólag még két ilyen verse volt) (Szabolcsi, 440). A Szonett a nyelvedről a későbbi kiadásokban alcímeként olvasható Az örök Polyphemos című műnek, melyet a Rögtönzések, tréfák, személyes érdekű apróságok közt tartottak nyilván a szerkesztők. Szövege így szól: „Polyphemos hajdan mögötte mind, / ha málészájú emberekre bukkant, / a fáraó előtt egy szó sem mukkant / s hallgatva bújt el szent mögötte mind. // Középkor. A világ egy szeme

34