Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 12. szám - Szigeti Lajos Sándor: Öntudatos kamaszvágyak (József Attila két ifjúkori versének kontextusa)

ki: „Több feljegyzésem maradt meg ezekről a vitákról, amelyekben tapogatózva és naiv megfogalmazásokkal igyekeztünk tisztázni ilyen fogalmakat, mint vers és próza, ritmus és dinamika, újítás a költészetben, líra és epika, allegória, szimbólum és érzés-realizálás, téma és mondanivaló stb. A szabad vers és az újítás kérdésében együttesen kialakított álláspontunkat a következő feljegyzésem őrizte meg 1924-ből: »Nagyon divatos mostanában, hogy különböző elméleteket állítanak fel, amelyeknek a szabályai szerint szabadna csak alkotni, s mindazon mű, mely a más törvények szerint épül fel, káros és elvetendő, az illető elmélet szolgálóinak a szemében. Ilyen elvek mellett egészséges alkotás elképzelhetetlen. Az alkotónak nem Tart pour Tart kell újat adnia. Az újat adás kényszer, mely magából a kifejezendő tartalomból, a pszichikai anyagból kell, hogy fakadjon. Ha a régi forma nem eléggé alkalmas a kifejezendő tartalom kifejtésére, alkalmasabbat kell keresni. így jut el az alkotó új eszközökhöz és új formákhoz. Van egy külső körülmény is, amely kényszeríthet az új forma kreálására. Vannak bizonyos műfajok, formák és eszközök, melyek eljutottak a csúcspontra. Máshoz kell tehát nyúlnia annak, aki nem akar epigon lenni. Az alkotónak kötelessége tartalomban, témában, formában többletet, pluszt nyújtani. És ezért kell, hogy előre lépjen.«" Hasonlóképpen bár József Attila szájába adja a következő gondolatsort is szerzőnk, igazából sejtjük, hogy itt magának Hontnak az ízlés- és szemléletvilága köszön vissza, amikor a „jövendő irodalomról" zajlott beszélgetésük lényegét idézi föl: „A célja: az Emberért (és ebből kifolyólag az életért. Ez a Tart pour Thomme). A lényege: örök törvények felismerése, megmutatása. (Tehát nem az élet felszínes látása, hanem az impresszionizmus legtökéletesebb ellentéte: mindenből a lényeget - a törvényszerűt - kifejezni.)" (111-112). Párizsi élményeik azért is érdekesek, mert Hont Ferenc és felesége: Hont Erzsi ad, majd szerez szállást József Attilának és viszi el különböző estekre, mutatja be költőknek, színészeknek. Hont segítségével kerül kapcsolatba a költő a L'Esprit Nouveau szerkesztőségével és Seuphorékkal, elviszi József Attilát az avantgárdisták estjeire is. Erről így mesél: „Az alapvető ellentét köztünk és a féktelen »vad újítók« között hamarosan nyílt összeütközésben robbant ki, mégpedig akkor, amikor az olasz futuristák, Marinetti és Prampolini vezetésével Párizsba látogattak. [...]"

De térjünk vissza szerzőink ifjúkorába, forduljunk egyik közös első folyóiratuk felé, mely megismerkedésükben is nagy szerepet játszott. József Attila már 1922-ben írt több olyan verset, amelyekben szerepel a csönd szó, és amelyekben megfogalmazódik a némaság még ötletszerűen jelentkező gondolata, sőt ugyanebben az esztendőben ír verset ilyen címmel is: Csend. A vers nem jelent meg másutt, mint a Szépség koldusa című első kötetében. Ezeken a verseken jól érezhető Juhász Gyula hatása, még abban is, hogy ily gyakran kerül szóba a csend (Vö. Juhász Gyula költői nyelvének szótára). Hogy maga a motívum mennyire nem sajátos, jelzi, hogy a korszak fiatal szegedi költőitől-íróitól sem idegen, olyannyira nem, hogy 1923-ban ilyen címmel folyóirat indult meg Szegeden. Maga József Attila is tudósít a lap megindulásáról a Makói Friss Újság február 7-i számában. Hogy az aláírás nélküli kis hírt valóban a költő írta, bizonyítja 1923. február 10-én, Koroknay Józsefhez írt levele: „Kedves Mester... Mindjárt, hogy megérkeztem, írtam a Csöndről a Frissbe - de csak annyit, hogy megjelent és tartalmát, meg, hogy mennyibe kerül." (27. sz. levél, először Péter László 1955,26-7. közölte). A rövid hír, mely egyúttal a költő első nyomtatásban megjelent prózai írása, így hangzik: „Új szépirodalmi folyóirat indult meg Szegeden, díszes és szép kiállításban: a Csönd. Az első szám Babits Mihály, József Attila, Pór Tibor, Terescsényi György és Ungváry Elemér versein kívül Vér György, Szomory Dezső, Fenyő Andor, Szép Ernő, Lackó Géza novelláit, Kárpáti Aurél és Homályos Ferenc egy-egy tanulmányát, továbbá Móra Ferenc Harbakusz házassága c. folytatásos regényét hozza és a Szemlével záródik. A nívós és sok reménnyel biztató lap ára 200 korona." (JAOM III. 7.)

Mit tudunk meg a költőről és a folyóiratról, ha kézbe vesszük a Csönd három számát? Először is azt, milyen öntudattal szól magáról e kis rövid hírben, hiszen a költőket-írókat

31