Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 11. szám - Kovács Gábor: Az „inspiráló hatás"
munkásságában. In: Megtalálni a szabadság rendjét. Tanulmányok Bibó István életművéről. Szerkesztette Dénes Iván Zoltán. Budapest, Új Mandátum, 2001,211-234. o. 46 Jósé Ortega y Gasset: Gerinctelen Spanyolország. In: Jósé Ortega y Gasset: Két történelmi esszé. Fordította Farkas Géza. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1983:132-134. o. 47 Ezeknek a a változásoknak részletes részletes elemzése: Kiss Gy. Csaba: Tejtestvérek. Németh László Kclct-Európa-felfogásának néhány összetevője 1945 előtt. In: A mindentudás igézete 108-109. o. 48 Németh László: Sorskérdések. 331. o. 49 Kiforgatnak a múltunkból. In: Németh László: A minőség forradalma. Kisebbségben. II. 937. o. 50 Szekfű Gyula. In: Németh László: A minőség forradalma. Kisebbségben II. 955. o. 51 Erre vonatkozóan lásd: Trencsényi Balázs: Az »alkat-diskurzus« és Bibó István politikai publicisztikája. In: Megtalálni a szabadság rendjét. Tanulmányok Bibó István életművéről. Budapest, Új Mandátum, 2001,175-210. o. 52 Sanremói napló. In: Németh László: A minőség forradalma. Kisebbségben. II. köt 698. o. 53 Levél Kerényi Károlyhoz. In: Németh László: Kiadatlan tanulmányok 1.361. o. 54 Bethlen Miklós. In: Németh László: A minőség forradalma. Kisebbségben I. 400. o. 55 Erre vonatkozóan lásd: Walter Struve: Elites against Democracy. Leadership Ideals in Bourgeois Political Thought in Germany, 1890-1933. Princeton, New Jersey: Princeton Univ. Press, 1973. 56 A sors és a kivételes ember. In: Németh László: Kiadatlan tanulmányok. 1.483-484. o. 57 U o. 487. o. 58 U o. 488. o. 59 Helyzetkép 1. Novum orgánum. In: Németh László: A minőség forradalma. Kisebbségben. III. 1860. o. 60 Itt Bibó egy Erdeivel folytatott vitájára emlékszik vissza: „(...) amelyben én úgy fogalmaztam, hogy végeredményben ahhoz, hogy a jelentős és igazi kultúrértéket jelentő személyiségek létrejöjjenek, egy bizonyos mennyiségű alárendelt személyiségre is szükség van, és ha fontosnak tartjuk ezeket a jelentős személyiségeket, akkor fel kell vetnünk a kérdést, hogy végeredményben egy civilizációnak mi a célja: az-e, hogy virágozzék, vagy pedig az, hogy egy egyenlő szürke tömeget létrehozzon. Én akkor így fogalmaztam meg az ellenkezésemet, s bár ez sokat szelídült, de úgy mondhatnám, hogy egészen 1935-ig lényegében ezt ebben a formában érvényesnek is hittem." (Huszár Tibor: Bibó István. Beszélgetések, politikai-életrajzi dokumentumok. Budapest, Magyar Krónika 1989, 20. o.) 61 „Kedves Pista, köszönöm kedves soraidat és érdekes tanulmányod megküldését. Ez pontosan olyan, amilyen a Magyar Szemlébe kellett. Tőlem azonban talán nem fogod rossz néven venni, ha nyomatékosan hangoztatom Előtted, hog a tudomány terén vitathatatlanul úttörő és nagyobb arányú munkát is várok tőled. (...) Nagyon elismerem ugyan, hogy az idők egyáltalában nem alkalmasak a magas tudományos követelmények érvénysítésére! Mégis a tudomány művelésére való hivatottságodat mint valami nagy dolgot kell megőrizni és nem szabad aprópénzre váltani. (...) Bármennyi az akadály, nagy és merész terveket kellene legalább forgatnunk és találkozásainkat ritka alkalmakként felfognunk olyan témák megbeszélésére, amelyekkel előrevihetjük a tudományt. Mert csakis ezért vagyunk vagy legalábbis csakis ezért vagyaink azok, akik vagyunk. Nagy és komoly tudományos terveknek legalább érlelődnie kell eszmecseréinken. És nem szabad elveszíteni az eleven kapcsolatot a filozófia igaz nagy kérdéseivel." ( Horváth Barna - Bibó Istvánnak. Kolozsvár 1942 december 13 In:. Életút dokumentumokban. Budapest, 1956-os Intézet, Osiris- Századvég, 1995.197. o.) 62 A pénz című tanulmány szövegváltozatainak egymáshoz való viszonyát illetően lásd: Lengyel András: Szabadságérzés és zűrzavar. (A fiatal Bibó „pénz"-értelmezése. Jelenkor 1994 november, 988-998. o. 63 A Korunk 1993/1-es számában az írás Bárdi Nándor bevezetőjével megjelent. Erre vonatkozóan lásd még: Bárdi Nándor: Bibó és Erdély. In: A hatalom humanizálása. 191-198. o. 64 Vezetés-követés. MIKSZ-előadásvázlata. 1941. In: Életút. 181. o. 65 U 0.181.0. 66 U o. 183. o. 67 Itt ezt a problémát csak abban a mértékben fejtem ki, amennyire ezt a gondolatmenet szempontjából szükséges. Az erre vonatkozó részletes kifejtést lásd: Kovács Gábor: Elit, közösség és kizsákmányolás. In: A hatalom humanizálása. 148-166. o. 68 Elit és szociális érzék. In: Bibó I. 223. o. no
