Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 11. szám - Kovács Gábor: Az „inspiráló hatás"

Jegyzetek 1 A szöveg a Bibó István politikai gondolkodását tárgyaló, most készülő monográfia egyik fejeze­te, amelyet megvitattunk a Bibó István Szellemi Műhely 2003. március 6-i összejövetelén. 2 A levél a Márciusi Front létezésének időszakában íródott, és a benne emlegetett makói út fölte­hetően egy tervezett összejövetel volt: „A pünkösdi makói lemenetelben ma is teljesen határo­zatlan vagyok. Pénz és komoly ok nincs a lemenetelre, de a komolytalan okok viszont igen sar­kallnak és nem is komolytalanok. Azonfelül Németh Lászlóval is szívesen ismerkednék. Most olvastam a ViHámfénynél-t s ugyanabban a Tanú számban levő vezércikket, ami igen komoly be­széd." /Bibó István és édesanyja - Erdei Ferenchez. Budapest. 1938. jún. 2. In: Levelezés köz- és magánügyben 1931-1944. Címzett vagy feladó Erdei Ferenc. Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1991, 300. o. / A Bibó István-Németh László viszony történetére vonatkozóan lásd: Dénes Iván Zoltán: Eltorzult magyar alkat. Bibó István vitája Németh Lászlóval és Szekfű Gyulával. Budapest, Osiris Kiadó, 1999,174-213. o. 3 Németh László Kelet-Európa koncepciója és Szekfű Gyulával folytatott vitája In: Bibó István: Válogatott tanulmányok (A továbbiakban Bibó /-ÍV.) Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1986, III. köt., 379. o. 4 Németh László monográfusa, Grezsa Ferenc az alkotói pályát korszakolva hangsúlyozza azt, hogy mindegyik alkotói periódus egy gondolati centrum köré szerveződik, amely az adott kor­szakban születő művek fő rendező elveként működik: Grezsa Ferenc: Németh László háborús kor­szaka 1938-1944. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1985,6. o. 5 Az esszé műfajának a két világháború közötti szerepét illetően lásd: Poszler György: Illúzió és ér­telem. (Vázlat az »esszéista« nemzedék portréjához.) In: Poszler György: Eszmék - Eszmények - Nosz­talgiák. Budapest, Magvető Kiadó, 1989,337-380. o. 6 Grezsa Ferenc: Németh László Tanú-korszaka. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990,10. o., il­letve: A gondolkodó Németh László. Konferencia Hódmezővásárhelyen 1990. április 28-án. Juss Fü­zetek 1. é.n. 7 A Válasz történetének feldolgozása megtalálható: Széchenyi Ágnes: Sznobok és parasztok. Válasz 1934-38. Elvek, frontok, nemzedékek. Budapest, Argumentum Kiadó, 1996. 8 Magyar szigetek. (1940) In: Németh László: A minőség forradalma. Kisebbségben. Budapest, Püski, 1992, II. köt. 1196-1198. o. A sziget-koncepció eredetileg Kerényi Károly nevéhez kapcsolódik. Erre és a Kerényi-Németh kapcsolatra vonatkozóan lásd: Lackó Mihály: Sziget és külvilág. In: Lackó Mihály: Sziget és külvilág. Válogatott tanulmányok. Budapest, MTA Történettudományi Intézete, 1996,305-335. o. 9 Az életmű korszakolására vonatkozóan: egyrészt Grezsa Ferenc: Németh László Tanú korszaka. 11. o., Grezsa Ferenc: Németh László háborús korszaka. 6. o., illetve Fűzi László: Alkat és mű. Németh László 1901-1975. Pozsony: Kalligram, 2001 10 A két világháború közötti antiliberális kultúrkritika magyarországi recepciójára vonatkozóan: Lackó Miklós: Eg\j szerep története. In: Lackó Miklós: Sziget és külvilág. 13. o. 11 A huszadik századi német neokonzervativizmus eszmetörténetére vonatkozóan lásd: Armin Möhler: Die Konservative Revolution in Deutschland 1918-1932 Darmstadt, Wissenschaftliche Buchgesellschaft, 1989 12 A kapitalizmus vége. In: Németh László: A minőség forradalma. Kisebbségben. /., Budapest, Püski, 1992,285-296. o. 13 A Tat írásainak Németh Lászlóra gyakorolt hatását illetően lásd: Farkas János László: Minőség, vállalkozás, reform. Németh László a Tat-kör vonzásában. In: Farkas János László: Világra jönni. Budapest, Cserépfalvi, 1995, 28-46. o. 14 A huszadik század vezérjelenségei. In: Németh László: A minőség forradalma. Kisebbségben. 1.171. o. 108

Next

/
Thumbnails
Contents