Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 11. szám - Kovács Gábor: Az „inspiráló hatás"

Szabó Dezsőt kell tekinteni, aki ezt a fogalmat az asszimiláció és a belső gyarmatosítás tematikájával kapcsolta össze. Németh László több írásában is kísérletet tett a fogalom meghatározására. Az egyik legkorábbi próbálkozást az 1927-es Faj és irodalomban találjuk. Ebben határozottan visszautasította a biológiai fajfogalmat, és éppen a német népre vonatkozóan mutat rá ennek abszurd mivoltára. Ezt követően metaforákkal világítja meg azt, hogy mire is gondol ő, amikor fajról beszél:

„(...) az élettani meghatározás csak egyes embercsoportokat ér be, de ha magyar, olasz, francia fajról akarunk beszélni, olyan keretté kell bővítenünk e szót, amelyben e népek egységadó jellege el is férjen. Énnekem a különféle alkatú s legszeszélyesebben összekevert embercsoportok közös életéből kialakult tartalom, a legkülönfélébb szövetekből összegyűlő s valamennyit átáramló vérnedv a fajiság. Ahogy a gulyás levében ott az összefőtt hús, krumpli, hagyma, paradicsom, zöldpaprika íze, szétválaszthatatlanul, s többé nem mint hús, krumpli s hagyma, hanem mint gulyás-íz, úgy föveszti össze az egy áramba került embercsoportokat az idő egyetlen fajtába. Szintézis eredménye a faj. Történelmi és társadalmi erők préselik egy musttá az egy présbe hullott emberszőlőt. E préserők közül a nyelv a leghatalmasabb/"10°

Ugyanebben a szövegben, nem sokkal később fölbukkan egy harmadik metafora is: „Összefoglalva: a történelem egybegörgeti a maga néphordalékát, s a sors, nyelv és műveltség-elmállasztotta embercsoportok ásványkincseit egy valamennyiükre jellemző talajvíz oldja magába. Ez az egy népet alkotó biológiai csoportok alól kimosott talajvíz a fajiság."101

Az 1934-es Debreceni kátéban a fajfogalmat immár határozottan a biológiai szóhasználat ellenében definiálta, egyben pedig összekötötte elitkoncepciójával: „Ha a faj embertani fogalom: nem. Ha erkölcsi: igen. A népet többnyire tökéletlenül fedő élettani változat: nem lehet eszmény; a nép sorsához illő magatartás: igen. A magyarság új életre lobbanását kívánjuk egy sorsához méltó magatartású »új nemes«-ségben." 102

Az 1936-os, az Európa anthropológus szemmel című írásban a faj olyan összetett fogalomként jelenik, amelyben összefonódik éghajlat, biologikum, kultúra:

„Kívülről: föld, klíma, életmód; belülről: párzás és kultúra kiválasztása. A táj tulajdonságokat sugall, az összeházasodás megerősíti őket, a kultúra eszménnyé emeli. így tenyész- tődik ki, a természet és kultúra domesztikációjában a közös vonásokkal összekötött faj."103

A németek prágai bevonulása után, 1939 márciusában Németh László meg volt róla győződve, hogy Magyarország megszállása sem késhet soká.104 A külső események hatására rezignáltan feladta korábbi programját: „Ma inkább azon a szép, de naiv hiten mo- solygunk már, amivel mi egy-egy nagyhírű angol, spanyol vagy norvég könyvért az éjszakáinkat átszótáraztuk, mert hátha épp abban üzen valami fontosat hazánknak Európa. Úgy képzeltük, hogy az európai szellem: egy bajnoki porond, s amelyik eszme azon a legerősebbnek bizonyul, az mindjárt oda is állhat a világ elé, a maga képére szabni. A legjobb eszmével tartani, a legerősebbhez kötni a magyarságot, az idők élére vinni gondolattal a hátul kullogót: ez mozgatta toliunk és szemünk."105

Ez az elképzelés azonban többé már nem időszerű - folytatódik a gondolatmenet: „Majmoljuk a magunk becsapására a régi szétfigyelő mozdulatokat, melyekkel az eszmék csatájában kerestük a magunk helyét - most, amikor aknák és motorok csinálják a jövőt? Meghalni, ha kell: igen - de e véres mérkőzés tribünjén tehetetlenül szurkolni? Nem: ez nem feladat. Felhőszakadásban minek augurok? Egy kis nép ma nem találhatja meg a feladatát, csak önmagában. Lenni, növelni a kohéziót, elkészülni a pöröly alá, hogy ha összenyomódik is, de megmaradhasson önmagának: ez a kis népek igazi feladata és ez az íróké köztük."106 Ez a gondolatmenet egyszerre foglalja össze a Kisebbségben programját, illetve jelzi azt, hogy mi motiválta Németh Lászlót a mű megírására. A minőség szerepét átmenetileg az előbbiekben látott értelemben szereplő faj, pontosabban a faji kohézió veszi át:

102