Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 11. szám - Kovács Gábor: Az „inspiráló hatás"

kultúra mindig egyközéppontú volt. Ellenben Európa eddigi története egyfajta váltófutásnak tekinthető: amikor az egyik nemzet ereje elfogyott, a stafétabotját átvette egy másik. Más szóval az európai kultúra a nemzetek kultúrája. Mint ahogyan az 1937-ben írott Négy kísérlet című írásban megfogalmazódik, az európai történelemben a nemzeti és a nemzetközi nem egymás ellentétei: az ami nemzetközivé válik, eredetileg mindig nemzetiként indult. A középkori francia kultúra végül ugyanúgy nemzetközi kultúrává válik, mint a reneszánsz olasz. Ez azonban csak a folyamat első fázisa. A másodikban ugyanis ez a nemzeti alapú nemzetköziség újabb nemzeti fejlődések elindítójává válik. Ez történt Kelet- Európában a 18. században a német felvilágosodás hatására.29

Németh László reményei szerint a 20. század első évtizedeinek nagy kríziséből Európa a kiutat a már bevált recept szerint találhatja meg: valamelyik még elhasználatlan, friss életerejű, a történelemcsinálásba még nem belefáradt nép vagy népek segítségével megtörténhet az újjászületés. Ez világosan megfogalmazódik a Magyarság és Európában:

„Európa halálra futotta magát a gazdasági terjeszkedésben, de leánykultúráiban még rengeteg felhasználatlan erő van; ezzel, ha kilihegte magát, valami új kezdődhet. A történelem Európa népeit s még azon belül is az egyes osztályokat nagyon különböző módon nyűtte el; a germán világban és a parasztságban több az érintetlen, mint a latinban és a polgárságban. A kiterjedt, elsivatagosodott és válságban tehetetlen Európa, melyről idáig beszéltünk: felszín. Alatta a válság rángásain át is kivehető a másik, amely nem terjed ki, hanem összeszedi magát, nem sivatagot terít, hanem kutat ás, kutat a sivatagnak."30

Az Európa megújítására tett három eddigi kísérletet, vagyis az olasz fasizmust, a német nácizmust és az orosz bolsevizmust Németh László más és más okból, de egyformán eredménytelennek tartja.31 A Nyugat népeit - Amerikát is beleértve - hasonlóképpen alkalmatlannak látja az idő által fölkínált történelmi szerep eljátszására.32 Bár Anglia szóba kerül mint a megújulás esetleges vezetője, itt sem titkolja kétségeit. Végeredményben a Magyarság és Európa gondolatmenetének ezen a pontján nem is kapunk választ arra a kérdésre, hogy melyik nagy nép lehet a krízist követő újabb növekedés vezető ereje. Ehelyett a szerző az egész esszé voltaképpeni témáját kezdi kibontani. Ez pedig az, hogy mi lehet Magyarország szerepe a jövendő átalakulásban. Itt visszakanyarodik a gondolatmenet egy korábbi pontjához, ahol azt fejtette ki, hogy Európa eljövendő korszakában a tőkés gyáripart az intenzív kertgazdálkodás fogja felváltani. A Gyár kora után a Kert kora következik. Magyarország geográfiai-klimatikus adottságai folytán a változás haszonélvezője lehet. Egyszóval Németh László meghirdeti a Kert-Magyarország programját.33 Az optimista konklúziót azonban rögtön aggályok hosszú sora követi. Ezek a magyar történelem társadalom- és kultúrtörténeti elemzése során fogalmazódnak meg. Ha röviden össze akarjuk foglalni az elemzést leírással, metaforákat pedig fogalmakkal vegyítő gondolatmeneteket, akkor az derül ki, hogy Németh László szerint a legnagyobb baj a magyar történelem és kultúra folyamatosságának, organikus fejlődésének a hiánya. A szerencsésebb népektől eltérően, történeti katasztrófák következtében a magyar középkor eredményeit nem sikerült átmenteni a későbbi korokba. A középkori fejlődést egy ideig tovább tudta vinni az erdélyi fejedelemség, de a szatmári béke megszüntette a folyamatosság utolsó bástyáját is. Ezután, a felvilágosodás korában lényegében újra kell alapítani a magyar kultúrát. Németh szerint itt történik meg a baj, amelyet az újkori magyar történelem eredendő bűnének tart.

A Kazinczy által választott kulturális minta ugyanis szerinte nem felelt meg az addigi magyar kultúra alkatának. Kazinczy alapvetően rosszul járt el: nem a mintát akarta a magyar alkathoz igazítani, hanem az alkatot a mintához. Kazinczy eszménye ugyanis a másolás volt. Ez pedig veszélyezteti a magyar kultúra eredetiségét. Márpedig - mint az a Magyarság és Európa gondolatmenetének egy korábbi pontján megfogalmazódik - a magyarságnak akkor van Európában helye a nap alatt, ha az európai népek nagy kórusában saját hangon tud énekelni.34 Németh ezt - mely kétségkívül gondolatvilágának egyik köz86