Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 11. szám - Lázáry René Sándor: Párisi Catullusok (közreadja: Kovács András Ferenc)

Lázáry René Sándor

Párisi Catullusok

LVIII.

Nézd csak, Claude, az a Claude, kit úgy imádtunk, Pajtás, Claude, kit a bús René magánál Is jobban szeretett - ma már a Montmartre Lámpás szegletein, sikátorokban,

Lépcsőkön s kapualji szűk közökben Lötyty pezsgőt nyakai, és kitárt torokkal Szopván megfeji Páris úri kasztját.

LX.

Hiéna szült-e tán szomáli sziklák közt,

Vagy szirti Scylla véresen vonítván tojt Világra téged ily sötét, süket szörnynek,

Hogy megveted, ki esdekelve szól, kérlel,

Konok lotyó, te gőg szukája, vadszívű?

LXXXV.

Gyűlölök és szeretek. Kérded: mért? Nem tudom. Érzem: így pörög, egyre gyötör, szaggat a kín s a gyönyör.

Páris, 1883. márczius 27-28.

32