Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 10. szám - Pünkösti Árpád: A szerelmes Rákosi
Pünkösti Árpád A szerelmes Rákosi Rákosi Mátyás uralmának és életének titkai vittek bele 1986-ban, hogy százötven környezetében forgó emberrel beszélve föllebbent- sem a fátylat a korról és névadójáról. Aztán felnyíltak a titkos levéltári dossziék, és a tervezett kötetből három lett - tizenöt év gályarabság. Most pedig - elsősorban külföldi kiadásra - készül az egykötetes változat Rákosi időközben megjelent visszaemlékezései és több új, főképp Moszkvából előkerült dokumentum ismereteire is építve. E munka eredménye ez a sosem vizsgált oldalnézeti kép. Rákosi Mátyás (RM) 1892. március 9-én született a bácskai - ma Jugoszláviához tartozó - Adán. A mama Léderer Cecília, az apa Rosenfeld József terménykereskedő. Mátyás az ötödik gyermekük a tizenkettő közül (előtte és utána egy meghalt). RM hatvanhat éves korában írni kezdett négykötetes visszaemlékezésében az apa Rákosi Józsefként szerepel. Két évvel eltéveszti a szülei életkorát, és eltitkolja eredeti nevüket, pedig már ő is tizenkét éves, amikor a família Rosenfeldről Rákosira magyarosít. A dédapák között még birtokos is volt. Az apai nagyapa falusi kovács, aki az 1848-as szabadságharc idején kaszákat egyenesített, amiért aztán „szaladnia" kellett. A dúsan termő adai ágacska többnyire rendezett viszonyok között élt, de egy évtizeden át részük volt a nyomorban is. Az apa „csapongó fantáziájú, nyughatatlan ember" (RM) úton-útfélen kergeti a szerencsét, de nem tud élni vele. Az egyszer elnyert aranynak, bankónak csak a fényképe marad meg. Mezőgazdasági szerszámokat szabadalmaztatott. Egy időben mezőgazdasági szövetkezetét szervez, aminek ő az igazgatója. A faluban Kossuth-zsidónak hívták, mert a Kossuth- pártnak korteskedett, tisztaszobájuk falán kinn is függött Kossuth Lajos képe. 1898-ban beüt a csőd, a házat is el kell adni, nyolc év alatt négy városban próbálnak szerencsét, sok nélkülözés és éhezés közepette. Mint annyi bácskai, RM szülei is beszéltek szerbül, németül és svábul is, noha az apja csak három, az anyja hat elemit végzett. Mátyás fiuk az iskolázottabb mama műveltségét mondja hiányosnak, pedig az asszony nagyon szeretett olvasni - RM szerint ezt a szenvedélyét tőle örökölte. Vallási ügyekben a mama a „formaságokat betartotta ugyan, de a másvilágban nem hitt, a papokat (azaz a rabbikat - E Á.) megvetette" (RM). A sokat nyüzsgő papa aktív volt a hitközségben is, öregedve egyre vallásosabb lett. Állítólag a 92
