Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 10. szám - Balogh Tamás: „... körülbelül elég lesz egy füzetre" (Schöpflin Aladár két levele Ady Endrének)
vagy ahogy ő nevezi őket az így is történhetik (1910) című novelláskötetének előszavában: „Kisded históriák... újság novellácskáim... más formájú versek." Az 1910-es Ady „prózai" éve volt: két novelláskötete jelent meg ekkor; írói elhivatottságát jelzi a Fenyő Miksának Párizsból, 1910. február 15-én írt levelének sürgető hangja: „Mi van a novellás könyvemmel? Annak muszáj kijönni."13 Fenyő hangja - az 1910. február 28- án kelt válaszában - megnyugtató: „Nem tudom, megírtam-e már, hogy a novellás köteted húsvétra fog megjelenni. [...] Hogy állsz a regénnyel? Szeretném, ha valami nagyon szép dolgot írnál, valami hozzád méltó szenzációt."14 A regény, amire a Nyugat szerkesztője rákérdez, Ady első nagyobb terjedelmű szépprózai írása lett volna. A Vér Városa című regénynek első fejezete még ebben az évben megjelent a lapban (1910.1. 602-605.), amely fejezet Ady jegyzete szerint nem más, mint „próbája egy furcsa, készülő regénynek..., [amely] furcsa lesz s nem is éppen regény (ha megírom és ha kiadják,) de nem is egészen új." Azonban a közlés itt abbamaradt; az új forma és szerkezet, a tervezett terjedelem olyan - önként vállalt - feladatot állított szerzője elé, amelynek nem tudott megfelelni: a mindig tömörségre törekvő költő belátta, hogy a nagyepikai mű más szabályok alapján működik, írásához nem az ő jelleme szükséges. Maradt hát számára a novella. Ötkötetnyit jelentetett meg belőlük.15 A novellista Ady is termékeny volt hát, s közölték, olvasták is. Kisprózái közül a kortárs magyar (újság)olvasó Schöpflin szerkesztői munkássága nyomán tizenötöt ismerhetett meg. A Vasárnapi Újságban megjelent Ady-novellák a következők: 1907. márc. 24. Gyellei Farkas Butykosa-így is... szept. 1. A szobrok - élnek 1908. febr. 2. Az asszonytalan Pándyak-így is... aug. 30. Mária és Gáspár nov. 1. Történetek egy temetőből 1909. márc. 7. A „Két Elefánt"-így is... máj. 30. Az öreg Borkonyi-ígyis- -,tk dec. 26. A költő fia-TK 1910. febr. 13. Elmúlt a temetés-TK okt. 23. Lomby, a kőfaragó dec. 25. A hatodik osztály 1911. okt. 1. A Torony-ember gyilkossága dec. 24. A gyilkos Sabaseff 1912. dec. 29. A Dorbayak testamentuma 1914. febr. 15. Lápossy Ruben megvénülése A lista több következtetés levonására is alkalmat ad. Először is megfigyelhető, hogy a Schöpflinnel történt megismerkedés után Ady minden évben ad nem is egy novellát a Vasárnapi Újságnak, egészen 1914-ig, amikor is egy időre felhagy a műfajjal; ezután novellát csak a Nyugatban közöl, évente egyet-egyet (Legendák kis leányokról, 1916. I. 598-601, Régi tavaszi háború, 1917.1. 32-46.). Megfigyelhető továbbá az, hogy 1909-től folyamatosan közli a lap karácsonyi száma, sőt A költő fia az ünnepi albumban jelent meg; ez azzal magyarázható, hogy mind a Vasárnapi Újság szerkesztői, mind olvasói már elfogadták a költő írásait. A felsorolás Ady egy alkotói-lélektani jellemvonására is tartalmaz utalást: a tizenöt novella közül csak hatot vett fel valamely kötetébe (igaz, egyet kettőbe is) - ez az adat arra világít rá, hogy Ady nagyon szigorú volt saját prózai alkotásaival szemben: tudta értéküket, és csak nagyon megválogatva, nagyon kis hányadukat értékállónak vélve vette fel 73
