Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 7-8. szám - Hiány-lexikon A - Zs, abszolút csend - zsibongás
És hogy állunk a társas élettel? A két táboron belül úgy-ahogy megvan, de a két tábor között már igen kimért az érintkezés, ha egyáltalán beszélhetünk efféléről. Aztán mint más tudományos társaságokban, a nyelvtudományiban is elnéptelenednek a szakosztály-ülések, és egyáltalán az előadási alkalmak. A ~ meg - a nyelvészeknek a XIX. század nyolcvanas éveiben létrehozott legendás asztaltársasága, amely átélt két világháborút - utánpótlás híján az én nemzedékemmel fog maholnap végleg megszűnni... Említsem még a nyelvi formában való jelentkezése miatt a szépirodalmat, a posztmodern írásokat, illetve a mai irodalomtudományt? Az előbbiben is ott a durvaság, a trágárság, a szokatlan hajhászása, és még sorolhatnám a furcsaságokat. Az utóbbi pedig törölte a népi írókat, de megkérdőjelezi Petőfit, Aranyt, Madáchot és Móriczot is... És a televízió? Igaz, odahozza elénk a világot, a világ történéseit, nyújt sok hasznos ismeretet, de odahozza a vért, a mocskot is, nagyon megkérdőjelezve az örök (legalábbis eddig annak tartott) értékeket... Szathmári István küldetéstudat Kárpátaljai magyar költők szériatartozéka. Hiánya születési rendellenességre, elfajzásra vagy árulásra utal. Balia D. Károly kvaterkázás Vidéki, nagy kertes ház udvarán, ovális ebédlőasztalnál, kiadós ebédet követő fesztelen trécselés, egy kancsó pince-hideg bor, s half korona szivar ízeit élvezve, s e nyugalmat nem zavarja meg egyetlen részvevő sem azzal, hogy a politikára, a gründolás gondjaira terelné a szót, mert az emésztést és bóbiskolást bajossá teszik az efféle úri huncutságok. Bálint Péter L lábjegyzet „Halálod után majd elfogsz ámulni, amikor az Isten fejből mondja el azokat a verseket, amiket akkor írtál volna, ha jobb lett volna az életed." Emlékezetből idézem ezeket az Auden- sorokat, s majdnem biztosan pontatlanul. Régen ismerkedtem meg velük, valamikor Amerikába érkezésem után, és nagyon sajnálom, hogy nem vagyok képes fölütni Audent ott, ahol megtalálhatók. Persze utána is nézhetnék, de se időm, se erőm hozzá. Arra azonban határozottan emlékszem, hogy az első meghökkenés után erős ellenkezést váltott ki belőlem. Ha jól emlékszem, soha nem hittem, hogy a jó élet és jó költészet között lenne valami összefüggés, legkevésbé egyenes arányban. Van jó költészet, ami mögött relatíve jó élet áll (Goethe), s jó költészet, ami mögött kevésbé jó élet található (Hölderlin). S egy egészen keserves élet is eredményezhet kitűnő költészetet (József), ahogy egy remek élet is adhat rossz költészetet. (Erre számtalanok a példák.) Látszólag Auden cáfolja azt a véleményt, miszerint a költők esztétikailag elfogadhatóbb verseket írnak akkor, amikor boldogtalanok, mint akkor, amikor boldogok. Magasabb ethosz lenne a sírás-panaszkodás, mint az öröm? Ez a kérdés alapvetően értékek keverése, névszerint az ethikaié és az esztétikaié. Értékek azonban nem járnak együtt, legalábbis az ember állapotában nem. Auden hite szerint (a „megtért" Audenre gondolok) van egy nézőpont - az Istené -, ahol az értékek azonosulnak. A szép nemcsak szép, hanem jó is és igaz is. Ez a nézőpont azonban kívül és túl van a condizione umanán. Pascal diktuma, miszerint vannak a szívnek titkai, amiket föl nem fog az ész, azt hiszem, fején találja a szöget. 104
