Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 7-8. szám - Hiány-lexikon A - Zs, abszolút csend - zsibongás

A könyvszeretet hiányának közvetlen okát én abban látom, hogy a gyerekek jelentős része igazából meg sem tanul tisztességesen olvasni. Számukra így az ol­vasás nem a fárasztó tanulás utáni aktív pihenést, a kellemes kikapcsolódást je­lenti, hanem újabb nyűgöt, gyötrelmet, fáradalmat. Szomorú szánalommal tekin­tek rájuk, mert sok-sok elmaradt örömmel s tartós elmegyarapodással lesznek szegényebbek felnőtt korukra. Bizonyos idő letelte után pedig e hiány már alig­ha pótolható. E bajok orvoslásában - de inkább megelőzésében - az iskolák, a tanítók felelősségé­nek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Jómagam azonban még azt a - mód­szertanilag talán szentségtörő - javaslatot is megkockáztatnám, hogy keltse föl maga a szülő a gyermeke kíváncsiságát a betűk iránt. Minél korábban teszi ezt, annál jobban bevésődik. Az sem nagy baj, ha már írástudóként lépi át az iskola küszöbét az a gyer­mek. (Arany Jánosén kívül roppant szerénytelenül a magam, néhány gyermekem s két unokám példáját említhetem. De legalább Aranyé legyen meggyőző példa: Ő már csak vitte valamire a betűvetésben!) -> könyvesbolt, -> olvasás I-IL, -> olvasóközönség Buda Ferenc könyvtár O lett Van Gogh gyilkosa. Van Goghnak még mindkét füle megvolt, és csak a festő önarcképére utaló jelentős hasonlatosság miatt kapta e nevet, munkahelyén, a városi —ban mindenki becsületes nevén, gyermeteg lelkületére utaló kicsinyítő kép­zővel megtoldva, Bodonyi Palikának hívta. Palika jeles szakembernek bizonyult, a lelkét adta a —ért. Ám sohasem a bűnösök bűnhődnek, hanem a szerencsétlenek. A férfi írt egy novellát a Van Gogh-képű Bodonyi Palikáról, aki dilemmáira más megol­dást nem találva, egyszerűen kisétál munkahelyének emeleti ablakán. Palika is olvas­ta az öngyilkosságát elbeszélő novellát, és nem lelkesedett iránta. Két hónap se mú­lott el, Palika, most már nem a novellabéli, feje fölött összecsaptak a hullámok. Dilet­táns feljebbvalók utasítására kirúgták a munkahelyéről. Palika nem lett öngyilkos. De többé nem küldözgette lírai futamait a férfi címére. Ephemeria Silver közjó Ódivatú és régóta használt, közérthető magyar szó, illetve kifejezés, amely szá­mos alkalommal és sajátos értelmezésben bukkan fel manapság is. Az elmúlt 12 év alatt a politikai értelmezése: „ami nekünk jó, az közjó" formát öltött. Eredeti formájá­ban tehát ma hiányzik. Csatári Bálint köznyelvi megegyezés Az 1990-es évek magyarországi nyelvészeti vitái elsősorban a nyelvi normához (sztenderd), a nyelvművelés elveinek-módszereinek a kritikájához, valamint az idegenszerűségek elleni megmozdulásokhoz kapcsolódtak. Az egyik ol­dalon állók jobban körülhatárolható, összetartó (egységet szimbolizáló) normát, sza­bályokat, törvényt kívánnának, a mások oldalon állók minden előírást, szabályozást elvetnének, illetve a helyi közösségekre bíznának. Az a kérdés, hogy a demokrácia, a közösségi jogok, a tolerancia nevében fellépő nyelvművelés-ellenesség, a normaelle- nesség, a kodifikálási-standardizálási tevékenység-ellenesség nem vezet-e a magyar köznyelv feladásához? Vagyis oda, hogy lesznek helyi magyar nyelvváltozatok, a köznyelv helyén pedig megjelenik az iskolázottak, műveltek új nyelve, egy világ­nyelv. Magyarország és talán Európa nem tér-e vissza egy középkori műveltségmeg­oszláshoz: amelyben a szegények, a nincstelenek, a tömegek nyelvjárásokat, korláto­zott helyi nyelveket beszéltek, a műveltek viszont az akkori világot összekötő „mű­velt" latint. Nyíri Kristóf ezt így fogalmazta meg: „nem lehetséges-e, hogy az irodalmi 102

Next

/
Thumbnails
Contents