Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 7-8. szám - Hiány-lexikon A - Zs, abszolút csend - zsibongás
A könyvszeretet hiányának közvetlen okát én abban látom, hogy a gyerekek jelentős része igazából meg sem tanul tisztességesen olvasni. Számukra így az olvasás nem a fárasztó tanulás utáni aktív pihenést, a kellemes kikapcsolódást jelenti, hanem újabb nyűgöt, gyötrelmet, fáradalmat. Szomorú szánalommal tekintek rájuk, mert sok-sok elmaradt örömmel s tartós elmegyarapodással lesznek szegényebbek felnőtt korukra. Bizonyos idő letelte után pedig e hiány már aligha pótolható. E bajok orvoslásában - de inkább megelőzésében - az iskolák, a tanítók felelősségének fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Jómagam azonban még azt a - módszertanilag talán szentségtörő - javaslatot is megkockáztatnám, hogy keltse föl maga a szülő a gyermeke kíváncsiságát a betűk iránt. Minél korábban teszi ezt, annál jobban bevésődik. Az sem nagy baj, ha már írástudóként lépi át az iskola küszöbét az a gyermek. (Arany Jánosén kívül roppant szerénytelenül a magam, néhány gyermekem s két unokám példáját említhetem. De legalább Aranyé legyen meggyőző példa: Ő már csak vitte valamire a betűvetésben!) -> könyvesbolt, -> olvasás I-IL, -> olvasóközönség Buda Ferenc könyvtár O lett Van Gogh gyilkosa. Van Goghnak még mindkét füle megvolt, és csak a festő önarcképére utaló jelentős hasonlatosság miatt kapta e nevet, munkahelyén, a városi —ban mindenki becsületes nevén, gyermeteg lelkületére utaló kicsinyítő képzővel megtoldva, Bodonyi Palikának hívta. Palika jeles szakembernek bizonyult, a lelkét adta a —ért. Ám sohasem a bűnösök bűnhődnek, hanem a szerencsétlenek. A férfi írt egy novellát a Van Gogh-képű Bodonyi Palikáról, aki dilemmáira más megoldást nem találva, egyszerűen kisétál munkahelyének emeleti ablakán. Palika is olvasta az öngyilkosságát elbeszélő novellát, és nem lelkesedett iránta. Két hónap se múlott el, Palika, most már nem a novellabéli, feje fölött összecsaptak a hullámok. Dilettáns feljebbvalók utasítására kirúgták a munkahelyéről. Palika nem lett öngyilkos. De többé nem küldözgette lírai futamait a férfi címére. Ephemeria Silver közjó Ódivatú és régóta használt, közérthető magyar szó, illetve kifejezés, amely számos alkalommal és sajátos értelmezésben bukkan fel manapság is. Az elmúlt 12 év alatt a politikai értelmezése: „ami nekünk jó, az közjó" formát öltött. Eredeti formájában tehát ma hiányzik. Csatári Bálint köznyelvi megegyezés Az 1990-es évek magyarországi nyelvészeti vitái elsősorban a nyelvi normához (sztenderd), a nyelvművelés elveinek-módszereinek a kritikájához, valamint az idegenszerűségek elleni megmozdulásokhoz kapcsolódtak. Az egyik oldalon állók jobban körülhatárolható, összetartó (egységet szimbolizáló) normát, szabályokat, törvényt kívánnának, a mások oldalon állók minden előírást, szabályozást elvetnének, illetve a helyi közösségekre bíznának. Az a kérdés, hogy a demokrácia, a közösségi jogok, a tolerancia nevében fellépő nyelvművelés-ellenesség, a normaelle- nesség, a kodifikálási-standardizálási tevékenység-ellenesség nem vezet-e a magyar köznyelv feladásához? Vagyis oda, hogy lesznek helyi magyar nyelvváltozatok, a köznyelv helyén pedig megjelenik az iskolázottak, műveltek új nyelve, egy világnyelv. Magyarország és talán Európa nem tér-e vissza egy középkori műveltségmegoszláshoz: amelyben a szegények, a nincstelenek, a tömegek nyelvjárásokat, korlátozott helyi nyelveket beszéltek, a műveltek viszont az akkori világot összekötő „művelt" latint. Nyíri Kristóf ezt így fogalmazta meg: „nem lehetséges-e, hogy az irodalmi 102
