Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 7-8. szám - Hiány-lexikon A - Zs, abszolút csend - zsibongás

szavak meg, attól függően, hogy ki, mikor, hol, kinek mondja, vagy hogy kik, mikor, hol, kitől hallgatják őket, sokszor félig igazak csak, elvesztik eredeti jelentésüket. Ki- nek-kinek egyedül, s külön-külön kell (kellene) felismernie a hazugságot (igazságot), s mindnek (vagy sokaknak) egyszerre, együtt kimondania, lelepleznie a csalót. De könnyebb a hősre (hősökre) várni, mint bátornak (hősnek?) lenni.

(„Egyik pillanatról a másikra"- hiány:) Most például az a viszonylagos nyugalom (testi-lelki kondíció?, környezeti jó feltétel?, családi béke?, az univerzummal való összhang?) bomlott meg, ami az alkotáshoz, az alkotói lelkiállapothoz (ihlethez?) szükséges. Ami az elmúlt néhány napban megvolt, s ami, úgy tűnik, egyetlen meggondolatlan (rossz?) szótól (kettőtől?) ellibbent, megszűnt. A szó nem volt szándékos. Mintha valaki behajította volna a csukott ablakon, s megpattanva a számon, ütődött volna oda, ahol az akna (az akna gyutacsa?) volt. Minden elszállt, ami addig volt, s maradt a helyén a gödör, a füstölgő űr, a hiány. Sajog, mint a seb, szorít, mint a harapófogó. Vége. Semmi jelzés, hogy merre, hogyan. Aztán mégiscsak elindul valami, úgy tűnik a semmiből, a romokból, a már-már megbonthatatlannak, kiengesztelhetet- lennek hitt magasság, a tökéletlennek gondolt működés irányából, a hiányból, ami, ha mást nem is, a hirtelen lett állapotot gyógyítani, helyettesíteni, megszüntetni törekszik. Üzemanyagot, lökést kap a szerkezet, hogy. akkor innen, ahová kerültem, folytassam, csináljam, próbáljam meg ugyanazt. Lüktessek, hangolódjak rá a ritmusra, topogjak, lépegessek. A hirtelen robbanás döbbent rá, hogy mekkora űr van itt is. Űr, ami talán nem is most keletkezett, de amit gyorsan, egyik pillanatról a másikra betölteni, betömni lehetetlen. Ki kell nyílni, el kell kezdeni a porszemnél, a legkisebb részletnél, a keresésénél, az aprómunkánál. Mit is? Berták László

hiány VII. Csak az hiányozhat, ami bizonyossággal létezik valahol, bár számunkra nincsen. Már nincsen vagy még nincsen.

(A keresés szabálytalan sokszögében mozgunk, oldaltól-oldalig verődve. A nyomvonal, amit közben húzunk, neveztetik alkotásnak. A szusszanásunk helyén üres, száraz folt marad. Aki valóban Rátalál, boldog-moccanatlan; nincs több cikázás, maga a lét válik művészetünkké. Mert mondják-mondom: minden hiány istenalakú, azért olyan nehéz betölteni. A pótlékok nem illeszkednek, az adott keretből előbb-utóbb, rendre kihullnak. A felismert hiány a tehetség leghűségesebb, legszívósabb hajtóereje. „Pénzhiány", „időhiány": felületi hiányok.)

Ami komoly a világban: hit ~

szeretet ~ remény ~

mivel a plasztikus erényeket vízszintes falvédőbölcsességgé laposították gondolkodás ~

mivel az agy kényelmes, előregyártott panelekkel dolgozik érzés ~

mivel a szívet elfásította a gyűlölet s fölperzselte a szenvedély akarat ~

mivel cselekvéseink megszokás-vezette gépies-automatikusak

Bezzeg kéretlen bősége

a félelemnek (bátorság ~) a hisztériának (mérték ~)

65