Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 7-8. szám - Hiány-lexikon A - Zs, abszolút csend - zsibongás

tatlan csend. A meglehetősen kopár udvarnak nincs ugyan kacsaúsztatója, fekete tava sincs. Egyelőre kiskacsája se, csak a versike van, amely hangtalanul, a fokozhatatlan csend csengésével úszik be valahonnan az elnémult múlt vizéből: Kiskacsa fürdik Fe­kete tóban, Anyjához készül Lengyelországba... Legközelebb szunyókálás közben találom kacsáimat. Csőrüket a szárnyuk alá dug­va, fél lábon állva álmodnak. Vajon miről? Amiről olykor jómagam? Gyerekkorom el­vesztett Paradicsomáról? Ok arról a mesebeli Fekete tóról? Sietve elosonok a kerítés mellől, nehogy a farkaskutya, engem üldözve, öblös hangjával fölriassza őket gyö­nyörű álmukból. Németh István fele-falu Kerek ez a zsemle, nem fér a térképemre, ketté kéne vágni, úgy kell megpró­bálni... Az hogy „éljen Garibaldi", így már nem talál a nóta végére. Na szóval azt, hogy fele falu, fele külföld, évtizedekkel ezelőtt láttuk egy film-burleszkben, Fernandel, Toto és elvált feleségük épületes történetében, ahol egyenesen a konyhán futott keresztül a határvonal. Most pedig ezt olvassuk a lapban: a szír-libanoni hatá­ron ott a kettévágott Adzser (nem kívánok egy lepedőnyi cikket idemásolni, még ki­vonatolni sem). Ez is benne van a homo sapiens szép nagy szapienciájában. Istenem, hát mások is, hát megint valahol? - kiált fel bennünk a lélek. Már akinek eszébe jut, hogy volt egy magyar falu is, így felébe vágva; a nagy Szovjetunió és Csehszlovákia felezte meg testvériesen. Amúgy útlevéllel annak idején legfennebb nagy kerülővel lehetett átutazni a falu másik felébe, a szögesdrótos határon át viszont lehetett kom­munikálni: egy-egy jóhangú menyecske nótázásba fogott teknője fölé hajolva a kút- nál, „híreket mondott", s odaát hallgatták, hogyaszongya, „Máté Marci jól nézd meg a menetit: holnapután nagynénédet temetik"... Rengeteg ősi népi státusmegoldás volt, eme manapság bevezetni próbált legújabb előtt. Lászlóffy Aladár felelősségérzet Amióta bevezették a felsőoktatásban a fejkvótát, s kénytelen vagyok minden hallgatót megfeleltre minősíteni, nehogy elveszítsem a kenyeremet, kételke­dem, hogy fellelhető-e bennem; lelkiismereti gondjaim feltárása, némiképp arról győz meg, azért mégsem veszett ki belőlem teljesen. Bálint Péter felmérések, elméletek A magyar nyelvművelésnek vannak korszerű és maradandó meglátásai, elvei. Mint minden tudományterületen itt is természetes a vita, a változta­tás. Már két évtizede elhangzott, hogy a szociolingvisztikai módszereket kellene, avagy lehetne alkalmazni a nyelvművelésben. Magam egy évtizede a nyelvpolitika, nyelvtervezés, nyelvstratégia, nyelvművelés és nyelvvédelem többszintűségét, fel­adatainak egymásra vonatkoztatását szorgalmazom. Az ehhez vezető úton nagyon sok szolgálatot tettek az 1990-es évek és napjaink sokszor heves és indulatokat sem nélkülöző vitái. A nyelvművelő, nyelvi-kulturális tevékenység láthatóan megválto­zott, megújult - és föltehető, hogy ez a folyamat folytatódik. Biztos, hogy a nyelvi kul­túra ápolásának különböző szintjein sem nélkülözhetjük a Panek Zoltán által megfo­galmazott bölcsességet: „Anyanyelvűnket csak együtt tudhatjuk jól." Balázs Géza Férfiak Nem tudom, Lászlóffy Ali kortárs erdélyi költőnk ír-e szócikket a hiány­lexikonba? Nem tudom, elírom-e előle tárgyát. (-> az „abonyi kettő", -> fele-falu, -> könnnnnnybe lábad, -» taposóakták,„kettős kötődés" II.) 41

Next

/
Thumbnails
Contents