Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 6. szám - Pál Ferenc: Mégis, hogyan olvassuk Saramago-t? (Kísérlet a saramago-i regényforma meghatározására)
Bibliográfia Saramago művei: Kőtutaj. Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1989. A kolostor regénye. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1992 (második kiadás: 1999). Ricardo Reis halálának éve. Budapest, Cédrus Kiadó, 1993. Lisszabon ostromának históriája. Budapest, íbisz Könyvkiadó, 1997. Vakság. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1998. Minden egyes név. Budapest, Európa könyvkiadó, 1999. Jézus Krisztus evangéliuma, Budapest, Európa könyvkiadó, 2000. Egyéb művek: Reis, Carlos: Diálogos com Jósé Saramago. Lisboa, Ed. Caminho, 1998 Seixo, Maria Alzira: Lugares da Ficgao em Jósé Saramago. Lisboa, Imprensa Nacional-Casa da Moeda, 1999 Pál Ferenc: A végtelen regényszöveg bűvöletében, Budapest, Mundus kiadó, 2000 Jegyzetek 1 Azio Corghi olasz zeneszerző írt belőle operát Blimunda címmel. 1990-ben, Milánóban mutatták be. 2 Paul Ricoeurnek a biográfiát tárgyát képező valóságos szerző és a Wayne Booth nyomán „implikált szerzőnek", a regényben elbeszélői szerepet játszó narrátor különbségéből kiindulva (Paul Ricoeur: A szöveg és az olvasó világa. In: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok, Budapest, Osiris, 1999. 315. o.) különbséget teszünk Saramago és regényeinek általában heterodiegetikus narrátora között. 3 Vö: a Ricardo Reis halálának éve című regény kezdő és záró mondatát („Itt a tenger véget ér, s a szárazföld köszönt" - Székely Ervin fordítása) Camöes A Lusiadák című eposzának szállóigeként idézett sorával („hol a szárazföld a tengerbe mélyül" - Hárs Ernő fordítása - azaz nyersfordításban: „Ahol a föld abba marad és a tenger kezdődik". III/20,) 4 Carlos Reis: Diálogos com Jósé Saramago (Beszélgetések Jósé Saramagóval). 139-40. o. 5 Jorge Luis Borges: Pierre Ménard a „Don Quijote" szerzője. In: A titkos csoda, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1986. 72-84. o. 6 Gérard Genette Figures, III. (Ed. du Seuil, Paris, 1972) című művében javasolja a három elbeszélői alaptípust, az autodiegetikus, homodiegetikus és heterodiegetikus elbeszélőt. 7 „Ha azt nevezzük regénynek, ami egy olyan történetet mesél el, hogy egy fiú találkozik egy lánnyal, akkor ez a regény már halott, vagy legalábbis haszontalan: a regény ma már irodalmi hely, nem pedig műfaj. A teljességre törekvő leírás jellemzi, olyan, mint egy olyan folyó, amelyik mindent magával sodor, ami az oldalról belé ömlő mellékágakból belé kerül." Carlos Reis i. m., 138. o. 8 Alzira Seixo portugál irodalomtörténész meghatározása szerint. Alzira Seixo: Lugares da Ficgáo em Jósé Saramago („A fikció helyei Jósé Saramagónál"). 84. o. 9 Carlos Reis: i. m. 46. o. 128
