Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 2. szám - Podmaniczky Szilárd: A beteg (részlet egy kórházi burleszkből)
RUDI: (ő is szemlélődik) Hogy kerültem ebbe a kavicsbányába? (röhögés) Nekem azt mondták, csak töltsem ki az űrlapot, aztán itt nyugodtan készülhetek a felvételire. (kacaj) SEBES: Szóval, kavicsbánya? Melyik altatót adták be? RUDI: (nyögve) Nem láttam semmit, a nővérke a hátam mögé állt, azt mondta, toljam le a gatyámat, aztán már nem emlékszem semmire, (kacaj) SIMON BÁCSI: Sok bajod lesz még az életben, fiacskám, ha mindig elájulsz, amikor azt mondják, hogy told le a gatyád, (röhögés) SEBES: Itt mindenkit elaltatnak, hogy ne essen traumába, amikor a civil életből átkerül a kórházi életbe, (kuncogás). VALTER: Téged is elaltattak? SEBES: Próbáltak. De hoztam magammal egy nagy termoszt, egy injekció, egy kávé, egy injekció, egy kávé. (röhögés) RUDI: Pfujj, biztos cukor nélkül, (röhögés) SIMON BÁCSI: (a feje fölé nézeget a trófeákra) Ezeket itt lőtték a klinikán? (röhögés) SEBES: Nem, ez régen állatkórház volt. (röhögés) VALTER: Az a kettő ott az enyém, én lőttem, kétcsövűvel, (kuncogás) SIMON BÁCSI: Jól eltalálta őket, semmi hús nem maradt rajtuk, (röhögés) Engem nem akar fejbe lőni? (röhögés) VALTER: Ha aláír egy papírt, hogy üzemi baleset volt... (hörgő röhögés) SIMON BÁCSI: Már nem tudok írni, fiam, a kezeimből elköltözött az erő, beleköltözött a kávéfőzőmbe, azóta csupa zacc az egész konyha, (röhögés) Rudi fölkel, menne kifelé, de Sebes fölugrik, bedobja a szerszámokat a szekrénybe, rögbi- sen ráveti magát Rudim, és leteperi az ágy mellett. SEBES: Állj, nem mehet sehova! RUDI: Csak a táskámat akarom, a tankönyveket. SEBES: Még az kéne, hogy végigfertőzzél mindenkit, (kuncogás) VALTER: (az arcához kap) Úristen, könyvek! (röhögés) SEBES: Először fertőtleníteni kell őket. (képváltás) Egy oldaltöltős mosógép áll Rudi ágya mellett, mossa a táskát meg a könyveket. SEBES: (az órájára néz) Öt perc múlva lejár a program. Fót doktor fia, Alex lép a szobába (fütty), teljesen elgyötörve szédeleg, mintha részeg lenne, ágytól ágyig imbolyog, köpenye szétszakadva, most szabadult a liftből, a haja égnek áll. SIMON BÁCSI: Rudi, a testvéred? De Rudi csak elképedve nézi a mosógépben forgó-örvénylő tankönyveit és a táskáját. VALTER: A doktor úr fia, most készül a hivatásra, (röhögés) Alex megáll Valter ágyával szemben, megkapaszkodik a végében. ALEX: Azt mondta a pszichiáter: „Olyan mélyen nézzen a szemembe, mintha egy liftaknába nézne." Es akkor belezuhantam... (röhögés) Alex összeesik, Sebes a lábánál fogva kihúzza a szobából. 22
