Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 12. szám - Végel László: Naplójegyzetek, 2001

bírálói lettek, hanem azokra is, akik mindeddig mértéktartó, gerinces emberek voltak, de egyik napról a másikra hatalomra kerültek. Még a járásuk is megváltozott. A testtartásuk. Kicsit komikusán fontoskodók lettek, mint egy vidéki színház színészei, akik Shakespeare- szerepet kívánnak eljátszani.

(Prágai lecke) A cseh tévések sztrájkoltak, a cseh választópolgárok pedig tömegtüntetéseket szerveztek, mert a Vacláv Klaus Polgári Demokratikus Pártja rá akart tenyerelni a cseh televízióra. Az újonnan kinevezett vezérigazgatót, Jirí Hodacot ugyanis Václav Klaus közeli emberének tartják. A tiltakozáshullám hatására a cseh kormány a képviselőház pénteki rendkívüli ülésén terjeszti a honatyák elé a közszolgálati televízióról és a rádióról szóló törvény módosítását, amelyet a kormány szerdai ülésén fogadtak el. A történtekből sokat tanulhatna a Szerbiai Demokratikus Ellenzék, a tartományi parlament és a Vajdasági Magyarok Szövetsége is. A törvénymódosítás előre látja, hogy a televíziós, illetve a rádiós tanácsot a képviselőház a jövőben a különféle társadalmi, kulturális, vallási, tudományos, nemzeti kisebbségi, szakszervezeti, regionális és környezetvédő szervezetek javaslatai alapján válassza meg. Eddig ezt a jogot a politikai pártok képviselőházi frakciói gyakorolták, s a prágai sajtó szerint ez a legfőbb oka annak, hogy fellázadtak a televízió alkalmazottai. Az új törvény szerint a tanács ülései nyíltak lesznek, tehát döntéseiket a közvélemény ellenőrizni tudja. Igaz, a vajdasági magyar politikusok kiábrándító viselkedése a régi időkre emlékeztetett, de a vajdasági magyar közvélemény ezúttal is bebizonyította, hogy különb a pártjainál és európai szinten képzeli el a demokráciát. Ugyanúgy fellázadt, mint a cseh közvélemény. Létezik egy kisebbség, amelynek nincsenek kisebbségi komplexusai.

(Licitnció) Furcsa licitáció kezdődött. Néhány önreklámozó politikus saját és pártja érdemének tartja, hogy kisebbségpolitikai szinten bizonyos változás remélhető a szerbiai politikában. A dolog viszont egyszerű: ha Szerbia csatlakozni akar a nemzetközi szervezetekhez, akkor a „demokratikus nacionalisták" részleges változásokat fogadnak majd el, módosítják a régi törvényeket, új módszereket alkalmaznak. Máskülönben (megint) becsukódnak előttünk Európa kapui. Csak arra kell ügyelni, hogy ezek a módosítások ne legyenek kozmetikai jellegűek. De bárhogy is történjék, a sok kozmetikázás közepette valamelyest javul majd a románok, a szlovákok vagy a ruszinok helyzete. Nekik nincs pártjuk. Javul a magyarok helyzete is. Nekik van pártjuk. Több is! Azért, mert csökkent a félelem, nem kellene senkinek sem saját pecsenyéjét sütögetni. Az öndicséretről pedig igen kellemetlen szólások terjednek.

(Két feljelentés) Az új politikai elit kisstílűén egyezkedik, hogy Milosevic felett ne Hágában, hanem Belgrádban ítélkezzenek. Miért? Bizonyára van okuk, rá, csak nem akarják elárulni. Svilanovic külügyminiszter New Yorkban Milosevicről alkudozik, mintha ő lenne az egyedüli vétkes. Andrija Milutinovic belgrádi körzeti ügyész a minap bejelentette, hogy a volt elnök ellen az eddigi feljelentések alapján elkezdődött az előzetes bűnügyi nyomozás. Két feljelentés érkezett ugyanis, az egyik választási csalás, a másik pedig a jogtalan építkezés ügyében. Ezek után érthető a politikai akarat, hogy Belgrádban ítélkezzenek.

(Domináns eszmék) Az Argument közvélemény-kutató intézet szerint Jugoszlávia lakosságának 28 százaléka úgy véli, meg kell szüntetni Koszovó autonómiáját, még azt is, ami eddig létezett. 22,31 százaléka kulturális autonómiát engedélyezne. 5,80 százalék gazdasági, politikai és kulturális autonómiát tenne lehetővé. 2,20 százalék köztársasági státust biztosítana neki Jugoszlávián belül. 11 százalék nem lát semmiféle megoldást, 11 százalék pedig a jelenlegi helyzet meghosszabbítását helyesli. 9 százalék a tartomány felosztásában látja a kiutat, 1,7 százaléka pedig a Koszovó elszakadását javasolja. A mutatók 1997-hez vi60