Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 10. szám - Roland Andor: „Megtalálni a szabadság rendjét" (Bibó István életművéről)
lelem szülte agresszió megfékezésére kialakított európai társadalomszerveződési kísérletet a személyes uralom szakszerű és személytelen szolgálattá szelídítési folyamatának szükségszerűségét rekonstruálja a történetfilozófiai háttér sejtetésével. Kiemelve a demokratikus önszerveződés élményének szükségességét, hogy a szabadságjogok és a demokrácia ne pusztán deklaratív eszme maradjon. Miközben a bibói szabadság és egyenlőség intézményes kereteinek biztosítási folyamatát rekonstruálja, beemeli Hannah Arendtet és Isaiah Berlint. E leírás mintha a szerző saját véleményeként fogalmazódna meg. Dénes Iván Zoltán párhuzamba állítva mutatja be a francia forradalom örökségeként megjelenő, fasiszta s marxista - leninista totalitarizmusokban a szabadság fogalmának torzulásait, majd azt, hogy miként fűződik egybe a nemzet s a szabadság ügye. Konklúzióként megállapítja, hogy Bibó szabadság fogalma nem lehet transzcendens, s közvetlen hatás a három szerző között nem tapintható ki, ugyanakkor Bibó republikanizmusát Hanna Arendt koncepciójával, míg a magában foglalt egyéni szabadságot Isaiah Berlinnel kapcsolja össze. A kötet végén két forrás is helyet kapott. Zsidai Ágnes fordításában megjelent Jogerő, jogi tévedhetetlenség, szuverenitás című Bibó István-tanulmány, amely németül 1937- ben már megjelent, mint azt megtudhatjuk Balogh Iván dolgozatából.25 A fordító ugyanis sehol sem jelezte a mű eredeti megjelenésének, illetve a kéziratnak a megtalálási helyét. Tóth László közreadásában megjelenő bibói három verselemzés zárja a kötet anyagát, melyre tanulmányában a teologikus Bibó-kép megfogalmazása kapcsán többször is utal. A kötet anyaga, mint az ezt megelőző kettő, a Bibó István-i életművében folytonosan jelenlévő kérdéskör köré szerveződött. Az eltérő megközelítési módok a gondolat többoldalú megközelítését tették lehetővé, s a megjelenő polémián való töprengés élményét adják az olvasónak. A felmerülő kritikai észrevételek sajnálatos módon többször formai problémákra világítanak rá, de véleményem szerint a pontos hivatkozás követelményét nem lehet megkerülni. A bevezetőben Dénes Iván Zoltán jelezte, hogy utolsónak jelentettek meg tanulmánykötetet, így számomra kérdésessé vált a kutatáshoz elengedhetetlen forráskiadásnak teret engedő fórum megléte. Jegyzetek 1 A hatalom humanizálása. Tanulmányok Bibó István életművéről. Szerk.: Dénes Iván Zoltán, Tanulmány Kiadó, Pécs, 1993. 2 A szabadság kis körei. Tanulmányok Bibó István életművéről. Szerk.: Dénes Iván Zoltán, Osiris Kiadó, Bp., 1999. 3 Balogh Iván: Bibó a közösségi (politikai) hisztériákról. Forrás, 1995/12. 22-44.p. 4 VT I.: 5-147.p. 5 Balogh Iván: Bibó István társadalomelméleti előfeltevései. (Az egyensúly problémája) In: Megtalálni a szabadság rendjét. Tanulmányok Bibó István életművéről. Szerk.: Dénes Iván Zoltán, Új Mandátum Könyvkiadó, Bp., 2001. 13-14.p. 6 Kiemelés tőlem. 7 Megtalálni a szabadság rendjét. 71-73.p. 8 Uo. 76.p. 9 Uo. 77.p. 10 Uo. 109.p. 11 Kiemelés tőlem. 12 Megtalálni a szabadság rendjét. 161.p. 13 Uo. 200 - 201.p. 14 Uo.:202.p. 15 Uo.: 207.p7120. hivatkozás 16 VT 1.183 - 201.p. 17 Kiemelések tőlem. 18 Megtalálni a szabadság rendjét. 223.p ' 19 Uo. 227. p. 20 Hivatkozva Kovács Gáborra. Uo. 261.p / 1. hivatkozás 21 Dénes Iván Zoltán: „A politikai kalandorság természete. Bibó István Ferrero-rekonstrukciói". Beszélő, 1996. december 22 Megtalálni a szabadság rendjét. 259.p. 23 Uo. 262-264.p. 24 Uo. 265.p. 25 Uo. 57.p. / 37. hivatkozás 103
