Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 10. szám - Kun István: A Kálvária stációi (Szabolcs-Szatmár-Bereg keresztje)
És a legfontosabb: az értelmiség elvándorlása folyamatos. A lehetőségek számbavételénél már több a bizonytalanság. Mit lehet kezdeni például az ilyen tézissel: „Cigány lakosság bevonása a termelésbe felzárkóztatással". Vagy egy másikkal: „Munkanélküli tömegek versenyképessé tétele, átképzése". Ezek valóban lehetőségek, de csak valami ábrándozásszinten. A tíz említett tézisből azonban kettő fontos lehet: ha megépül az M3-as, akkor javul a térség megközelíthetősége, a piaci centrumok elérése (azért tömeges ipari befektetővel jobb lenne nem számolni, legalábbis egyelőre, talán évtizedekig nem, mert a közelebbi ipari parkok százszorta jobb lehetőségeket nyújtanak az ittenieknél), a másik szerint az Európai Unió alapjaiból egyre jelentősebb támogatásokat lehet elnyerni a felzárkóztatásra. A program kitűnően átgondolja a térségfejlesztést fenyegető veszélyeket: Várható, hogy a keleti piacok továbbra is stagnálnak. A halmozottan hátrányos helyzetű rétegek szociális válsága tovább mélyül, az etnikai feszültség fokozódik. Lehetségesek környezeti katasztrófák. A mezőgazdasági termelés hatékonysága és érvényesülési képessége tovább romlik, ugyanígy a térség országon belüli megítélése is. A kistérség elnéptelenedése folytatódik, a halmozottan hátrányos helyzetű kisebbség abszolút többségbe kerül, ami a szociális rendszer teljes összeomlásához vezet. A program készítői külön kiemelendőnek tartották a térség politikai pozícióinak elemzésekor, hogy a megye szerencsés helyzetben van, mert a vidékfejlesztésért felelős miniszter erős térségi kötődésű, és jelentős segítséget tud adni. Hogy ebből aztán gyakorlatilag mi lett, az közismert. Ettől függetlenül jó kiindulási alap az összegezés a további munkákhoz, amelyek jelenleg is folynak. Az elmúlt időszakról Gazda Lászlót, a megyei területfejlesztési ügynökség igazgatóját kérdeztem:- Mi valósult meg ebből a programból?- Semmi nem valósult meg.- Ugyanaz lett a sorsa, mint az ezt megelőzőknek?- Lényegében igen. Korábban számos fejlesztési koncepció készült a megyében - és néhány a Beregben is -, azonban ezek mögött sosem álltak források, így a megvalósulásuk illúzióvá vált. A beregi fejlesztési programmal azonban némiképp más a helyzet. Ez a SAPARD- pénzekre épült volna, feltételezte, hogy azokból hamarosan részesülhet az ország, a régió, és a beregi kistérség is. A SAPARD-porgram pedig mostanáig el sem indult.- Mi ennek az oka?- Az, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2000 végéig képtelen volt egy kormánytól független hivatali szervezetet létrehozni...- Csak nem függőt akartak?- De igen, és éppen ez volt a baj. Az ilyet Brüsszel, az Európai Unió nem fogadja el. Emiatt mindmáig - most 2002 tavasza van - egyetlen fillérhez nem jutottunk hozzá...- Miközben Bulgária a hírek szerint...- Igen, Bulgáriának már egy éve folyósítják ezt a támogatási alapot.- Úgy tudom viszont, hogy a kistérségek mindegyikében kineveztek menedzsereket, és ez a szervezet létrejött. Jól működik ez?- Nem mondhatnám. A kistérségi menedzsereket a munkaügyi központ vette föl, az ő állományukban vannak, de egy-egy térségi központban dolgoznak. Őszintén szólva a fejlesztések lebonyolítására e szervezeteket én alkalmatlannak tartom. Fő gondom az velük, hogy a kistérségi szervezetek mindegyikére rátelepedett egy polgármester, és az lett a meghatározója a támogatandó projekteknek.- Ez oda vezethet, mint a nagyközségi tanácsoknál, hogy a társközségeknek a fejlesztésekből piculák se jutottak? 87
