Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 10. szám - Kapuściński, Ryszard: Lapidárium IV. ( 4. rész – fordította Szenyán Erzsébet)

bennük a tájékozatlanság, ostobaság, hogy dőltem a nevetéstől, amikor Naipault olvastam.

1997.09.18.

A „Czytelnik" kiadóban jártam Henryk Chlystowskinál. Azt javasoltam, hogy ki kellene adni egy lengyel útleírásokat, riportokat tartalmazó antológiát. Szinte minden jelentős írónk művelte ezt az irodalmi formát (Kraszewski, Sienkiewicz, Reymont, Kuncewiczowa stb.), mégis kizárólag regényírókként ismertek. Reymont lehet a klasszikus példa erre. Azt mindenki tudja, hogy ő írta a Parasztokat, dehát a „Zarándoklat Jasna Górára"c. remek riportázsnak is ő a szerzője. Ezt ki tudja?

Gonzo - a Hunter S. Thompson által a „Rolling Stone" c. magazinban propagált új újságírói stílus, amely hedonista eseményekben, botrányokban stb. való részvételből táplálkozik. Pökhendiség, lenézés, a tekintélyek kigúnyolása jellemzi.

Katowicében a szeptemberi szociológus-találkozó idején együtt reggelizem Jerzy Szackival és Stanisiaw Andreskivel. Robert Park (1864-1944) szociológiájára és a várost a modern civilizáció jelképének tekintő chicagói iskolájára terelődik a szó. Beszélünk Park módszeréről is. O vezette be a szociológiában a helyszíni kutatások, a közvetlen megfigyelések, a beszélgetések, sajtóból merített ismeretek stb. felhasználásának gyakorlatát. Mindez közel állt a riportkészítés gyakorlatához, a chicagói iskola számos szövege mutat rokonságot a riporttal - helyszínen, vidéken gyűjtött adatokról számolnak be. Park iskolájában többek között ilyen és hasonló témájú könyvek születtek: The Hobo, The Gang, The Ghetto, The Slum stb.

Park számára fontos ismeretforrást jelentett a közönséges megfigyelés - mondja Szacki. Kétféle közösséget különböztet meg:

community (területi közösséget)

society (hagyományokkal, eszmékkel, kulturális kapcsolatokkal rendelkező közösséget).

Park szerint a fejlődés nem más, mint a community állapottól eljutni a society magaslataira.

Pawei Spiewaknak az Irodalom Házában 1998.05.11-én tartott találkozón elhangzott felszólalásából:- túl sok olyan szociológiai információ áll rendelkezésünkre, amelyet nem tudunk értelmezni, az adatmennyiség viszont önmagában sehova sem vezet;- a narráció kérdése - nem beszélünk-e vajon intézményi, ideologikus nyelven? Nem semmisítjük-e meg ezáltal a leírásban azt, ami megismételhetetlen?- a társadalom oly mértékig atomizálódott, hogy képtelenek vagyunk közös történelmünkről mesélni. Csak a magunk történelmét, leggyakrabban pedig saját történetünket meséljük.

(Folytatjuk)

Fordította: Szenyán Erzsébet

38