Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 1. szám - Nagy Miklós: Szilárdy Leandertől Mócli bérkocsisig (Jókai írói névadásáról)

Méltán csodálkozhatunk azon, mekkora túlsúlyban vannak a helynévből képzett vezetéknevek a nemesi szereplők világában. Pedig hányán viseltek ebben az időben is egyszerűen ősi utónevet cognomenként (Adorján Boldizsár, gr. Sándor Móric stb.), nem is szólva a foglalkozások, nemzetiségek, külső tulajdonságok megszokott elnevezéséről, amelyekhez aztán megkülönböztető elemek járultak (pl. Ecsedi Kovács, Otrokocsi Nagy, Könyves Tóth). Kemény Zsigmond társadalmi (nem történeti) kis- és nagyepikájában aránylag több a nomenből képzett vezetéknév: a Ködképek... egyik legfontosabb figurája: Jenő Eduárd gróf, a megbukott civilizátor, A szerelem élete novellából ismerhetjük meg Adorján Katalin bárónőt, Jenő Eduárd titkárát Márton Adolfnak hívják. Magyar családok ma is viselnek ilyen cognomeneket Erdélyben. Utóbb - erdélyi utazásai, továbbá Orbán Balázs és más ottani történészek hatására - a családokat, nemzetségeket megkülönböztető keresztnevek meghonosodnak szerzőnk írásaiban is. Élükön Adorján Manasséval az unitárius Adorjánok adják Torockó bányaváros vezetőrétegét az El lapjain. 1883 a Dcimokosok megjelenésének esztendeje. A cím természetesen egy nagymúltú székely családra utal, amelyet a források szerint Domokos-nak hívtak.

4. Néhány következtetés

Vajon milyen viszonyban van az írói névadás Jókai nyelvi stílusának más, fontos sajátosságaival? A válasz megadását igen nehézzé teszi az, hogy összefoglaló stilisztikai munka nem jelent meg róla. Herczeg Gyula mégis lerakta a majdani szintézis egyik építőkövét: A XIX. századi magyar próza stílusformái monográfiájában több kiemelkedő regénye szövegépítkezését elemzi, kiválasztott részletek bemutatásával.16 Hangsúlyozza, hogy a Kisfaludy Károlytól, Fáy Andrástól megkezdett laza, mellérendelő szerkesztés nála is fennmarad, uralkodó vonás az egyszerűségre, prózaiságra való törekvés. (A „prózaiság" itt nem a köl- tőiség vagy hangulatosság ellentéte, hanem a ritmikusságé, a körmondatos konstrukcióké, amelyek elsősorban Eötvös meg Kemény szépírói életművét jellemzik. Eötvös, Kemény az ún. „fennkölt stílus" képviselői, amelyet nem helyes azonosítani a romantikus irány egészével. Hiszen Kisfaludy, Fáy meg későbbi stilisztikai folytatóik szintén a romantika hatása alatt állottak. A stilisztikai kategóriákat ne keverjük össze az irodalomtörténetiekkel!)

Herczeg végkövetkeztetése a következő: „Jellemző tehát Jókaira az olyan mellérendelő mondat, amely kapcsolatos vagy kötőszó nélküli (...) az alárendelt mondatok szerepe csekély, s pályakezdő korszakának néhány novelláján kívül ritka a ritmikus szerkesztés;"17 Az élő beszédhez közelítő mondatszerkesztés, szövegépítés analógiájának tekinthetjük azt, hogy elég nagy bőségben vonultat fel olyan személyeket, akiknek nincs közük a már ismertetett (asszimilációs) romantika, a feltűnően alkalmazott eufónia (vagy ellenkezőleg: rosszhangzás) névtípusaihoz. Szinte találomra állítottuk össze a következő felsorolást: a birtokokat Varga Péter meg Kampós Márton igazgatja (EMN és ÚF), a kenyeret Fromm pékmester süti (MM), Melchior dolga a sebek orvoslása (PD), Kapor András uramé a fuvarozás (PD), Barna Sándoré a bútorok készítése. Kovács (KZ), Sipos (SZG) - noha nem jutottak keresztnévhez - megállják helyüket az ügyvédi pályán.

Azt persze nem tagadhatjuk, hogy akárcsak nagy elődje e téren - Vörösmarty, gyönyörködik a szép és szokatlan szavakban, legyenek bár nomenek vagy köznevek.18 Bennük látja megtestesülni a hősi múltat, a kereszténység fölvételét, a honfoglalást, a hun-magyar mondavilágot. „Modern" témái miatt azonban egyelőre uralkodnia kell a régiességet és mitológiát kedvelő nyelvi fantáziáján. Hunokról, avarokról, finnugor törzsek és középkori székelyek harcairól az ötvenes években csupán elbeszéléseiben szólt költőnk. (Például: Mahizeth, A varchoniták, A Hargita, Az istenhegyi székely leány). A beszélyekben felbukkanó

76