Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 7-8. szám - Papp Tibor: Pogány ritmusok (a Pogány ritmusok születése)

A sikertelenségnek az volt az oka, hogy a szöveg meghaladta az egyszerű leírást, belemagyarázott az eseményekbe, természeti jelenséget emberi tulajdonsággal ruházott föl, megszemélyesített. Némi vajúdás után 1963 tavaszán született meg a bevezető strófa végleges változata:

tiszta az ünnepi tisztás kard hegye éles a hold fákon lóg a sötétség kör közepében a tűz

A Magyar Műhely szerkesztősége ekkor már lázasan el volt foglalva a Weöres Sándor ötvenedik születésnapját megünneplő különszámmal. (A szám 63 nyara helyett 64 tavaszán jelent meg.) Nyakig benne voltunk Weöres műveiben, rokoni és baráti segítséggel szinte mindenhez hozzájutottunk. Ekkor ismertük meg igazán Weöres Sándor költői univerzumát. Természetesen, elég hamar rájöttem, hogy felületes megközelítésben kivetíthető némi rokonság Weöres egyik-másik verse, például a Dob és tánc („csönd/béke/fény... ") és a Pogány ritmusok között. A rokonságnak azonban semmilyen alapja nincsen. Mások a kiindulási pontjaink és különböznek a verstani megoldások is. A verset végül is neki ajánlottam, ötvenedik születésnapjára, így jelent meg a Magyar Műhely 7-8. számában, majd első könyvemben: a Sánta vasárnapban.

Hamar letisztázódott bennem, hogy a Pogány ritmusok műfajilag hangvers, erre még a kezdet-kezdetén Francis Edeline hívta fel a figyelmemet, az viszont sokkal később világosodott meg számomra, hogy formailag a szöveges ritmikus hangversek csoportjába tartozik.

A szöveges-ritmikus hangvers alapanyaga a ritmus-egységekre vagy időmértékes szakaszokra felosztható, szavakból vagy morfémákból alkotott, az írott nyelv grammatikai szabályaihoz nem (vagy nem feltétlenül) alkalmazkodó szöveg. A ritmust a hangsúly rendszeres visszatérése határozza meg. A szünet is teljes értékű alkotó-elem, olyannyira, hogy a ritmust adó hangsúly helyén is előfordulhat. Az időmértékes szakaszok megfelelhetnek a klasszikus verslábaknak, de fölépíthetők a rövid és hosszú szótagok bármilyen kombinációj ából.

A szöveges-ritmikus hangvers ritmusa legtöbbször elválaszthatatlan a vers szövegétől, néhány esetben azonban idegen eredetű: zeneileg komponált, a természetből önkényesen kiemelt, vagy egy másik nyelvből átültetett ritmus. A szöveges ritmikus hangversnek végtelen sok változata van, az egy- szólamútól a többszólamúig, a tisztán szövegestől a nem emberi eredetű hangokkal dúsítottakig. Példa bőven akad az elmúlt évtizedek termésében: a műfaj egyik legismertebb képviselője az Egyesült Államok nyugati partvidékén, Los Angelesben élő Charles Amirkhanian, akinek Just című, 1972-ben Stockholmban bemutatott műve összesen négy szóból meríti anyagát: rainbow, chug, bandit, bomb, de néhány európai költő is jelentősei alkotott eb95