Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 7-8. szám - Marsall László: Folyó a világ végén című ciklus Folyó és beszéd című darabjának "valós" és nem "imaginárius" elemzése (Folyó és beszéd)

A kurucok mellé szegődött hajdúk s ivadékaik használták ezt a karikásostorból és buzogányból összeházasított fegyvert. A karikás sudara helyére tüskés ólomgolyó került, s ez tekerintetett a labanc lovas nyakára.

Hosszú daruláb: a daruláb is tiszaaljai, rétközi* eredetű szó. Ott így nevezték a „gólyalábat" - mesélte öreg körösi halász barátom. A „gólyaláb" - „sárban való járásra v. játékszerű haszn. a lábra hosszabításul ráerősíthető (két) farúd." (Magy. Ért. Szót.)

* Feltételezhető, hogy a szatmári békét (1711) követő „embervadászós időkben menekültek a békésebb Békésre a rétközi hajdúk utódai. A már jelzett Kispice utca körzete kerületét Ibránynak nevezi a békési község-térkép. Ibrány-község, a rétközi, csakúgy református település, mint Békés. Ref. temploma 1720-ban épült.

Hogy honnan a vízszintes és függőleges olvasató, látszólag kötöttnek tetsző forma? Úgy „külalakra" szilárd, benső testében sok mozgást engedélyező? Véletlen felfedezés után sok rákövetkező sikertelen és sikeres gyakorlat eredménye. Az értelmezés és az ítélkezés legyen a kritikusok, bírálók dolga.

86