Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 6. szám - Zelei Miklós: Az első ember; Márssal társalkodó Vajay Szabolcs; Télapó ittas; A mindent elszed malmocska; Masamódi; Eutanázia hentesbolt (kisprózák)
Masamódi Mi a célod a lapnál, Sanyi? 1981 Hogy Darvasi elvtársnak jó véleménye legyen rólam! 1991 De jó ellenzéki újságírónak lenni! 2001 Hogy az új tulajdonos ki ne rúgjon. Eutanázia hentesbolt A Bartók Béla úti lakótelep hentese kimérte Ványiné Bea fiatalasszonyt. Ványiné hitelbe kezdte etetni a gyerekeit, vitte, csak vitte a rengeteg húst, de soha nem fizetett. Marhalábszár, csirkelábszár, fejhús, pontyfarka, csécsiszalonna, parasztkolbász, fogyott nagyétkűén, harmincforintos harapásokkal, nem törődve azzal, hogy a mészárosnak is meg kell élnie egyrészt mint üzletembernek, másrészt magánemberként. Fenni kell a kést, törni a csontot, és kiszippantani a remegő velőt, darálni kell a combot, fizetni a hasított disznókért, négyeit marhákért. Otthon két kis hentes figyeli, hogy a nagy hentes mikor lép be az ajtón, bárddal ugranak rá, úgy kaszabolják testéről a szelet húsokat, és csemcsegve alszanak el. Meg is mondta Ványinénak a hentes: fizesse ki végre a rengeteg húst, mert ő, a hentes, nem engedheti meg magának, hogy ne hajtsa be, ami jár neki. Ez így tisztességes, Bea, magyarázta a hentes, amikor egy péntek délután elkapta adósát. A csuklójára tekerte Ványiné Bea haját, hátrahúzta a fejét, és pont úgy vágta át a torkát, ahogy a csirkét szokták levágni, egyet nyisszantva a gégén oda, egyet nyisszantva a gégén vissza. Ványiné is pont úgy viselkedett, mint egy csirke, amikor rövid időre elszabadult, és átvágott torokkal össze-vissza rohangán
