Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 1. szám - Visky András: A szökés (hangjáték)

A következő jelenet alatt, az első harmadában legalábbis, hallatszik a dal zenei kísérete ANGYAL fölriad. Mária! Hol vagy? Kedvesem! MARIA Itt vagyok előtted, angyalom. ANGYAL Hogy mondtad? Angyalom? Akkor már nem is élek? MÁRIA Azt mondtam: „Holtomiglan vagy holtodiglan hitetlenül el nem hagylak..." Mire te azt mondtad: „Holtomiglan vagy holtodiglan hitetlenül el nem hagylak..." Emlékszel? ANGYAL Emlékszem. És szóról szóra be is tartottam. MÁRIA Hazudsz! Hazudsz! Hazudsz! Megcsaltál. Otthagytál. Pincékben kellett bújkálnom miattad a katonák elől. Csak Bolond Huszár maradt otthon, ő segített az asszonynépen, ahogy tudott. ANGYÁL nem hisz a fülének. Bolond Huszár? MÁRIA Ki más?! A többi nagyokos kereket oldott, egyenesen a háborúba... ANGYAL Téged is bántottak, Mária? MÁRIA Semmi közöd hozzá, ha bántottak, ha nem. Nem: bántottak. Azt tették, amit a helyzet diktált nekik. És én is... elharapja a szót. Amit megengedtetek, sőt felkínáltatok nekik... És nekünk... ANGYAL bosszúszomjasan. Kik voltak? Osztrákok? Oroszok? Románok? Szer- bek? Rácok? Elbizonytalanodva. Magyarok? MÁRIA Katonák, nem mindegy? Ti férfiak...! Ennek a ti férfias játékotoknak... ANGYAL A forradalomnak...! MÁRIA Kit érdekel, hogy forradalom vagy háború vagy helyi kis csetepaté ágyúval és kartáccsal? Mi a különbség? Ennek a ti férfias játékotoknak igencsak összetéveszthetők a szereplői, ha egy asszony szemszögéből nézzük. Az egyik vagy a másik oldalról. Honnan tudjam, amikor te sem érted az egészet? ANGYAL Holtomiglan el nem hagytalak. MÁRIA harsányan, hisztériásán kineveti. Mit beszélsz? De hiszen már az első nap elhagytál. Pesten, március idusán. Beköltözött a szívedbe a halál angyala... ANGYAL A szabadságé, Mária. MÁRIA Mindegy. Mindegy. Felemelt ujjakkal ismételted az esküt. Eszedbe se jutott a másik eskü, amit nekem mondtál? ANGYAL Nekem egy a kettő. MÁRIA gúnnyal. Túl sok verset olvasol, angyalom. És összekevered őket az élet­tel. Az én életemmel... Még hogy egy a kettő. Ti férfiak...! Bármi történne is vele­tek a háborúban, csak győztesek lehettek. Élet vagy halál, győztes vagy vesztes, mindegy: hős. Tehát győztes. Mintha minden férfi egyugyanazon az oldalon har­colna. A saját véretekből valót is lemészároljátok, ha úgy kívánja a háborús érdek. Szisszenjenek fel a katonáink, borítsa el agyukat a vér, hogy még vérmesebben harcoljanak. Figyeljenek fel végre a módfelett finnyás és kényelmes nagyhatal­mak. Szeretettel. Megátalkodott győztesek...! Halál rátok. Ütlegeli. Halál rátok. Ütlegeli. ANGYAL Ne... Ne... Mária...! Még te is elítélsz... MÁRIA Halál! Nincs kegyelem! Kötél általi... Elmenőben. Végeztem. ANGYAL Maradj még...! 27

Next

/
Thumbnails
Contents