Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 4. szám - Orosz László: Igény az új európaiság iránt (Németh Lászlóról, 1946-ban)

kell adni: a polgári színvonalat hovatovább már csak az egykés kisbirtokosok tudják tartani, a többiek vagy elszegényednek, proletarizálódnak, vagy szerencsés esetben az úri osztályba olvadnak bele. Németh szerint a telepítésnek a termelési mód és a birtoklási jog megváltoztatásával kell együttjárni. Gabonatermelés helyett a produktívabb kertművelést kell meghonosítani, a kiosztott földet pedig nem magántulajdonként kell az új birtokosok kezébe adni, hanem szövetkezeti bizományként. Mindenki annyi földet kap, amennyi megművelésére vállalkozik. A birtok nem aprózódik fel, mert minden gyerek a szövetkezettől kap megfelelő munkaterületet, de nem is növekszik meg, mert mindenkinek mindig csak annyi földje van, amennyit megmunkál.

Hogyan képzeli el Németh ezeknek a telepes-szövetkezeteknek a megvalósulását? Gazdasági szakismereteket s bizonyos fokú szellemi műveltséget szerzett fiatal embereknek a társadalomból való kivonulásával. „A telepes, amikor bevonul a szövetkezetbe, kivonul a régi társadalomból, s kívánatos, hogy ez a kivonulás kiemelkedés is legyen. A telep a társadalomban ugyanaz legyen, ami a sziget a szellemben. A kivonulók új, magasabb társadalma." (Magi/, és Eur. 120.) A telepek kezdettől fogva szövetségben lesznek egymással, s végső céljuk „az egész ország befoglalása Telepes-Magyarországon keresztül a sziget-ideálba." (U.o. 122.)

A másik eszme, a közép-európai gondolat szorosan kapcsolódik a Telepes-Magyaror- szághoz. Közép-Európa történeti sors által egymásra utalt népeinek éppúgy kell kivonulniuk Európából, mint a Telepes-Magyarországnak Magyarországból. S itt a magyarságra vár a feladat: neki kell az új Közép-Európa centripetális erejét megteremtenie - gazdaságban, erkölcsben, kultúrában - a sok irányba húzó centrifugális erőkkel szemben.

A harmadik gondolat: a humanizmus. Ez lesz a két előbbi eszme megvalósulásának szellemi motorja. A görög hagyomány „sugallatára" az európai vallást kell megteremtenünk magunknak, egy új, heroikus, az európai szellem hagyományain alapuló vallásos érzést.

Németh ezt az utat természetesen maga sem szánta gyakorlati útnak. „A nagyobb reménytelenség nyúlt itt nagyobb eszközökhöz" - írja. Mégsem tartja utópiáját híg illuzio- nizmusnak. „A fölröppentett eszmék, ha messze hívnak is, nem csábítanak el közvetlen teendőinktől, sőt csak jobban odavernek elébük..." „A közvetlen bajban az egész sorsnyomást számontartani, a közvetlen feladat mögött üdvösségünk nagy ügyét hajszolni nem il- luzionizmus." (Magi/, és Eur. 135-6.)

Önként adódik a következő kérdés: hogyan vette ki a részét Németh a közvetlen feladatok megvalósításából?

Három olyan vállalkozása van, amely cselekvő módon avatkozik bele a Bethlen-Göm- bös forduló hiú reményekkel biztató forrongásába, bizonytalanságába. A Válasz, a Tanú és a rádió.

A Válasz szerkesztésénél ugyan háttérbe vonult, a szervezés körül azonban nagy szerepe volt. A Válasz fiatal gárdájára várt volna a feladat, hogy a várt reform szellemi élgárdája legyen. A Tanút, mint írja, a „szorongó tájékozatlanság" hozta létre. Ennek célja szellemi elit nevelése volt, mégpedig olyan szellemi elité, amelyet műveltsége tettre is kötelez: amely számára „az ismeret problémává s a probléma magatartássá válik." (Tanú 1932-33,1.) A Tanú és a Válasz természetesen igen vékony réteghez szóló szócső volt csak: a nagyobb közönség felé akkor találta meg Németh s rajta keresztül a Válasz fiatal írógárdája az utat, amikor 1933 tavaszán a rádió irodalmi vezetője lett. Nagy reménységgel és nagy tettvággyal indul. A rádió elnöke Kozma Miklós volt, s mint Németh később írja: „Kozma Miklós volt emberemlékezet óta az első magyar államférfi, akibe belékapott a gondolat: a kortársirodalomból magyar politikát csinálni." „Ezt az embert kapta el a kísérlet: a magyar szellem áradó erőit fogni be sorsa és az országos politika vitorlájába. A magyar irodalom akkor forrt leggazdagabban. Egy éve jelent meg Illyés baranyai útirajza; Zilahy Magyaror30