Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 2. szám - Hász Erzsébet: Üzenet (Török Endre: Ki a szabad?)

Üzenet Török Endre: Ki a szabad? Nemrégiben azt hallottam egy öngyilkossági gondolatokkal küszködő fiatalembertől, hogy azért érzi betegnek, depressziósnak magát, mert nem találja az élet értelmét, ezért fekszik be a kór­házba, ahol csöndben, egyedül a kórteremben, olyan jól esik a falnak fordulva feküdni. Arra gondoltam akkor, ajánlok neki egy könyvet: ki fo­gom próbálni, vajon mit szól az erősnek, egészsé­gesnek látszó, magasan képzett, munkájában mindeddig sikeresnek ítélt, jómódú, polgári ren­dezettségben élő ember, ha többek közt a követ­kezőket olvassa: „Az önpusztító szabadság halál­ba vezető út: az emberben rejlő isteni természet megrágalmazása. Ha neurotikus korunkban van valami, amiért igazán érdemes élni, akkor éppen ez, a személyben elfojtott, megbúvó szakrális mag feltárása, kiszabadítása a rázuhant diaboli- kus erők alól."1 Ennek a kísérletnek az elvégzése nem sokat várat magára, az eredmény azonban majd ettől a magát betegnek állító személytől függ, az ugyanis, hogy mit kezd a fent idézett részlettel, a „Személy és szenvedés" neki szóló üzenetével. Hiszen ezek a mondatok a maguk igazságát a kétezer éve hirdetett jó hírre, azaz evangéliumra vezetik vissza, és nem születtek volna meg, ha ebben az eltelt időben azonosul­tunk volna a jó hír igazával. Nagy titok, miért nem akar a sötétség tudomást venni a fényről: ta­lán azért, mert akkor megszűnnék létezni, talán azért, mert akkor világ csúfjára kiderülne, hogy sosem létezett. A fény hiánya elménkben fájdal­massá teszi a tanulást, hacsak nem tanulunk min­denekelőtt illő szerénységet, például a misztika nagy doktornőjétől, avilai Szent Teréztől, midőn ezt olvassuk nála a halálos bűn állapotának irtóztató mivolta és az ember erényes cselekede­teinek nem emberi érdemből fakadó, hanem iste­ni eredete kapcsán: „mi, együgyű nők, nagyon is rászorulunk arra, hogy ezeket az igazságokat jól a szánkba rágják".2 Hiszen nagyon kevés az, hogy tudni vélünk valamit, még akkor is, ha az a tudás a lényegre irányul, mindaddig, amíg meg­maradunk a spekuláció szintjén. Ennél több csak annak adatik, aki a spekulatív gondolkodás ered­ményeit a meditációban gyümölcsözteti. Az a könyv, amelynek üzenete az említett fiatalember­nek - és persze rajta kívül is sokaknak - sorsfor­dító fontosságú lehet, alcímében a meditáció megjelölést tartalmazza. „Ki a szabad?", kérdezi a címben az irodalomtudományi és iskolateremtő munkásságáról közismert szerző, Török Endre, s a kötet írásainak összefoglaló jelöléseként a medi­tációt adja, egyes számban, ami azt jelenti, hogy a kötet egyes szövegei egyugyanazon tárgyú el- mélkedési folyamatban helyezkednek el. Lehet, talán óvatosabbnak kellene lennie a fogalmazás­nak a „sorsfordító" jelző esetében, de mit te­gyünk, ha egyszer a jelen sorokat egy „hivatásos olvasmányajánló" írja, aki tapasztalatszerző kém- lelődése, sokéves gyakorlata során arra a spekula­tív következtetésre jutott, hogy mind az egyete­misták, mind a lelki betegek mint általa ismert „populációk" éppen és pontosan az ilyen lelki­szellemi táplálékot hiányolják (akár tudják, akár nem), mint ez a könyv, s ha megkapják, kezdődő vagy krónikus hiánybetegségük jó esetben telje­sen megszűnhet. Legalábbis esélyt kaptak arra, hogy megszűnjék. Nagyon fontos persze abból a szociológiai gyászjelentésből kiindulni, ami a mai ember lelki-szellemi mutatóinak elemzése nyo­mán fogalmazandó meg: ha ma azt a szót halljuk, hogy „meditáció", nem az ágostoni, terézi és egyéb istenes példákra gondolunk elsőként, ha­nem arra, amit az utcai plakátok szerte a világon jó pénzért hirdetnek: valami köldöknéző techni­kára, amit elsajátítva és gyakorolva majd gyor­sabban tudjuk hajtani mindennapi életünk mó­kuskerekét. Csupán néhány példa: meditáció mint technika a szorongásoldás, a fóbiák leküz­dése, a magasabb sporteredmények elérése, a vérnyomásszabályozás, az alvászavarok gyógyí­tásának szolgálatában.3 Amiről itt szó van, az ter­mészetesen korántsem üres módszer, puszta technika, bár az igaz, hogy az alapmeghatározás­ban szereplő megváltozott tudatállapot elérhető általa, csakhogy a tudattartalmak változása, meg­94

Next

/
Thumbnails
Contents