Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 2. szám - A 90 ESZTENDŐS PÜSKI SÁNDOR KÖSZÖNTÉSE - „A nemzet – ha megmarad – csak otthon marad meg" (Püski Sándorral beszélget Nobel Iván és Erdélyi Erzsébet)

1971-ben Ignácz Rózsa, 1972-ben Jancsó Adrienne, Béres Ferenc és Kecskés András, 1973-ban Csoóri Sándor, Kosa Ferenc és Marosi Júlia, majd egy erdélyi csoport, köztük Sütő András, Kányádi Sándor, Farkas Árpád, 1974-ben Czine Mihály volt a vendégünk. Aztán hosszabb szünet után, 1978-tól a következők voltak kint: Nagy János, debreceni magyartanár, László Gyula régészprofesszor, Jancsó Adrienne, Mészöly Miklós, Fekete Gyula, Varga Domokos, Kunszabó Ferenc, Kosa Ferenc Balczó Andrással, ill. a „Küldetés" c. filmmel, Sellei Zoltán, Kürti Papp László, a most Helikon néven működő előadó-együttes: Létay Klára, Békeffy Sarolta, Mosóczi Miklós, Vági László.

Más szervezetek által meghívottak is tartottak nálunk előadást, például: Száraz György, Juhász Ferenc, Kodolányi Gyula, Balogh Emese, Petrőczi Éva, a Sinkovits család és Ágay Karola. Úgy éreztük, ezzel is a jó ügyet szolgáljuk, habár ebből sem igen származott anyagi előny. (Örülhettünk, ha a helyi rendezőktől a turné költségei bejöttek.) Mégis komoly haszna volt ezen látogatásoknak, mert a meghívottak bejárták és valamennyire megismerték Amerikát, elsősorban az ottani magyar emigráns világot. Ismeretségek és barátságok szövődtek, a kinti magyarok pedig mindig nyílt és őszinte képet kaptak a hazai fejlődésről, gondokról, az általános helyzetről. A közeledés, megismerés, érintkezés lehetőségét kívántuk ezzel megteremteni, bővíteni a szétszóródott nemzetcsoportok között.

Természetesen nemcsak a hazai, hanem a kint élő magyar íróknak és tudósoknak is rendeztünk konferenciákat, író-olvasó találkozókat, a többi magyar közösséggel együtt. Hozzánk legközelebb a Magyar Öregdiák Szövetség Bessenyei Köre és a Magyar Baráti Közösség állt. Gombos Gyula, Faludy György, Borbándi Gyula, Kiss Sándor, Kovács Imre, Kopácsi Sándor, Király Béla, Baránszky László, Hőgye Mihály, Bay Zoltán, Mózsi Ferenc, Domahidy András, Ferdinándy György, Határ Győző, Szépfalusi István, Kovács Andor, Monoszlóy Dezső voltak ezen találkozások fő alakjai. Szívesen közreműködtünk volna hazai ismertetésükben is.

Örülök, hogy mindezt alkalmam volt elmondani. Nem hiszem, hogy múltbeli illetékességünket bárki megkérdőjelezhetné. De hogy mai illetékességünket illetően se legyen senkinek kétsége, elmondom még, hogy státusunk: külföldön élő magyar állampolgár. Az amerikai állampolgárság felvételével a 15 milliós magyar nemzet szolgálatát könnyítettük meg. Meggyőződésem, hogy a kettős kultúrával rendelkezők mindig több esélyt kapnak az illető ország eredményes gazdasági, szellemi és politikai életében való részvételre, ugyanakkor a saját kultúrájuk terjesztésére és elfogadtatására."- Kik képviselték a kortárs magyar irodalmat a Püski Könyvesboltban New Yorkban?- A nyugati magyarnyelvű könyvkiadásnak két feladata volt: a hazai könyvkiadás hiányosságainak pótlása, a kinti írók könyveinek kiadása.

Engem mindkettőben elsősorban azok a művek érdekeltek, amelyek műfajilag, szellemileg illeszkedtek egykori kiadói tevékenységemhez. így adtam ki Gombos Gyula: Hillsdale, Igazmondók, Szabadságalapítók és Szabó Dezső című könyveit, Borbándi Gyula: A magyar népi mozgalom című könyvét, Duray Miklós: Kutyaszorító és Ölvedi János: Napfogyatkozás című, a szlovák-magyar viszonyt tárgyaló könyveit, Nagy Károly: A magyar szigetvilágban ma és holnap című könyvét, a kinti magyarság megmaradásának problémáiról.

Megjelentettem Vatai László könyvét: „Átszínezett térkép" címen, történeti, irodalmi, filozófiai tanulmányokkal, Hőgye Mihály könyvét: „Utolsó csatlós? Magyarország sorsa a II. világháború végén" címmel, Faludy György összegyűjtött verseit, Monoszlóy Dezső: „Utolsó vadászat" novellagyűjteményét, Sztáray Zoltán: „Hudson parti álom" címmel megjelent elbeszéléseit és Haraszthy Ágostonról írt életrajzát, Varga László: „Kérem a vádlott felmentését", Püspöki Nagy Péter: „A tények erejével" történelmi vitairatát Nagy- Moráviáról. És még néhány kisebb-nagyobb füzetet időszerű nemzetpolitikai kérdésekről,

44