Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 2. szám - Körmendi Lajos: Kipcsakisztán

mégis szeretné elolvasni, mi jelent meg szülőföldünkről ebben a verses, párbeszédeket és fordulatos cselekményt is felvonultató műben, komoly nehézségekkel találja magát szemben, mire valahogy meg tudja szerezni ezt a vékonyka kiadványt. Ez olvasható a cím alatt: „Saját gyűjteményéből közzétette Széli Farkas. Különlenyomat a 'Magyar Salon' 1887. májusi füzetéből. Budapest, Franklin Társulat Könyvnyomdája 1887."

A kúnsági utazás egy párbeszédes résszel kezdődik: a Músa megszólítja a költőt, tudakolván, mi baja van, „Hogy úgy sinlesz és tsak hiú / Gonddal ölöd lettedet? / Mért nem éled világodat, / Vígan vervén kis lantodat, / Tán borod vagy Lányod nints?" Vitkovits a lantolásról hallani sem akar, mert a szívét bú húzza: „Mig Lidim volt, dalolgattam; / De, hogy tőle megfosztattam, / Virgontz kedvem oda lett." Itt még úgy tűnik, hogy az az egri leány, Bernáth Lidi, egykori mátkája, akit máshoz adtak férjhez, gyógyíthatatlan sebet ütött a költő szívén. De a ravasz Músa már mondja is a megoldást: „Egy Lyánkáért úgy epedni / Poétához illik-e? / Friss Leányzót még nyerhetni, / Ha másé is Lidiké." A halálra sebzett szívű Vitkovits (nagynehezen, egyszóra) rálesz a vigasztalódásra, de csak azért, mert „szöszös" kora óta kedvelte a Músát, megpendíti hát lantocskáját egy „Hunniái Dali" előcsalogatása érdekében. Ez a párbeszédes bevezetés eddig akár egy drámában is lehetne, de a verses mű innen már elbeszélésként folytatódik, amely lírai csecsebecsékkel van itt-ott felékszerez- ve.

József nádor és a tegzes isten

A kúnsági utazás a Músával való párbeszéd után kezdődik, az ötödik versszakban. Vitkovits Mihály a következő sorokkal indítja az akkoriban még valóságos kalanddal felérő utazást: „Az Alföldre Buda Várról / Indult Palatínusunk". Vagyis József nádor, azaz József Antal János Habsburg főherceg, II. Lipót császár ötödik fiúgyermeke, aki 1776. március 9-én született a Habsburg ház lotharingiai ágából a toscanai negyhercegség központjában, Firenzében, a Pitti palotában. Kiváló nevelést kapott. Magyarország helytartójává 1795. szeptember 20-án jelölte ki az uralkodó, miután fivére, Sándor Lipót, az első Habsburg nádor fiatalon elhunyt. József főherceg magyarul kezdett tanulni, s ebben a költő Verseghy Ferenc volt a segítségére. Az ország boldogulásáért munkálkodó József főherceget 1796. november 2-án választották a rendek egyhangúlag Magyarország nádorává. Ez a kiváló férfiú indult el 1805 nyarán az Alföld embert próbáló útjain, ha ugyan útnak lehetett nevezni a mocsarak, elöntések, náderdők között kígyózó szekérnyomot, ami éppoly döcögős volt egy jobbágynak, mint a nádornak.

A kilencedik versszakban (Amor és az ő jó édesanyja, Vénus huzakodása után), az utolsó sorban Özvegynek nevezi a költő a nádort, s egyenesen azért küldeti Hunniába az anyjával Ámort, hogy „Szerentséltesd utait”. Nos, József nádor ekkor valóban özvegy volt, miután 1801. március 16-án belehalt a szülésbe első felesége,

II. Katalin cárnő unokája, Alexandra Petrova. Nagy volt az ifjú nádor vesztesége, mert művelt és rövid idő alatt népszerűvé váló, a magyar szokásoknak szívesen hódoló feleséget veszített el. Négy esztendővel asszonya halála után a Nagykun19