Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 12. szám - Csány Endre: A tékozló fiú a nagyvárosban (Gondolatok a tékozló fiú motívumról Rilke és Pilinszky műveiben)

dezettsége nyomasztóvá vált, légköre fojtogatóvá. Ez a berendezett világ szűknek és idegennek bizonyul, amin csak a körülmények megváltoztatásával, kitöréssel lehet segíteni.

Szembetűnő ez az egybeesés a két írónál. Káté Hamburger kimutatja, hogy ugyan jó barátság fűzte őket egymáshoz, Rilke mégsem Gide elbeszéléséből merítette a motívum alakítását.!8 Ám épp e véletlen egybeesés elgondolkodtató! A történet megszokott értelmezésének falán mindketten ugyanott ütnek rést, amelyen keresztül friss levegő áramlik befelé. így lesz az elkóborolt ifjú megtévedt tékozlóból új utak bátor keresőjévé.

Érdemes ezen a ponton egy rövid kitérőt tenni a korszak apa-fiú motívumának áttekintésére. Ez az ősi motívum a naturalizmus idején új jelleget ölt. A természettudományok hirtelen nagyarányú fejlődése és a művészi érdeklődésnek a társadalmi nyomor felé fordulása által (a szociológia születése!) tapasztalja az ember, hogy az apák tudása is véges, hogy az ember, a társadalom aktuális és sürgető kérdéseire nem ismer választ. így inogni kezd tekintélyük is, veszélybe kerül a negyedik parancsolat. A szülőt mint olyant egyre kevésbé becsülik meg, a megbecsülést újra és újra ki kell érdemelniük - emberként (ld. Strindberg: A vörös szoba; Anzengruber: A negyedik parancsolat). Tartalom nélkül nem lehet az ember konzervatív (akkor nincs mit konzerválnia), a fa korhadt törzse sem képes életet továbbítani (adott esetben a gyökérből nőhetnek új hajtások). Ibsen Kísértetekében az apatisztelet tulajdonképpen az anya által szuggerált hazug ideálképnek szól. Egy pusztuló világ burkolata, külseje egyszerű hazugságot szolgál. A motívumban egyre nyilvánvalóbbá válik az apai tekintély elvetésének tendenciája. A fiú elveti örökségét, nem lehet már kényszeríteni arra, hogy apját kövesse, joga van a saját útját járni. Richard Dehmel Ének fiamhoz c.versében már határozottan jut kifejezésre ez a jog: „S ha akaratját köti rád, / édes fiam, majd agg apád, / ne értsd meg, mit kiált a vád: / halld a tavaszt, gerjedve szabadul!" (Kosztolányi Dezső ford.) A fiú itt éppenséggel arra szólíttatik föl, hogy a belső hangra figyeljen, és erre nem más, mint saját apja inti - még maga ellenében is Nietzsche Korszerűtlen elmélkedéseiben a fiatalság a történelmietlen gondolkozás hordozója, amely az apa történelmi látásmódjával szembeszegül. Nietzsche kiterjeszti ezt a problémakört az individuumról a népre, a nép egész kultúrájára. Szükségesnek tartja a két gondolkozásmód közötti egyensúly helyreállítását, amely megbomlott, vagy tán sosem is létezett. Az ember túlzott tiszteletet táplál múltja iránt. „A történelmi ismeret kiapadhatatlan forrásokból egyre tódul, az idegen és összefüggéstelen egyre nyomul, az emlékezet kitárja minden kapuját..."!9

A modern kort az információk özöne jellemzi; az ember még képes egy részüket befogadni - és törekszik is rá -, de már alig, vagy egyáltalán nem bírja azokat földolgozni, megemészteni: a dolgok a látvány mögött - az egyedülálló a megszokottban - nem nyílnak meg számukra: „A modern ember végül egész tömeg megemészthetetlen tudáskövet cipel magával, amelyek aztán adott alkalommal alaposan zörögnek a testében, ahogy a mese mondja."20 Először tudásra vágyik, hogy aztán cselekedhessen. A „tudáskövek", amelyek nem válnak valódi tudássá, legyűrhetetlen akadállyá tornyosulnak cselekvése előtt. Tudás és cselekvés nem alkot összhangot, amíg a tudás a belső ösztön cselekvőkészségének útjában áll. Tudás és tett, történelmi és történelmietlen, múlt és jelen egyenlő mértékben táplálják az emberi létet, és ha az egyik fölébe kerekedik a másiknak, akkor az ember vagy cselekvésképtelenné, örök habozóvá válik (egészséges ösztön nélkül marad), vagy állattá, puszta ösztönemberré - de egyikük sem “létező".

Malte, a tékozló?

Malte tervei és kísérletei - története - a tékozló fiú parabolájába torkollik. Mik is ezek a tervek? Mi a tárgya, a célja erőfeszítéseinek? Judith Ryan az elbeszélés művészi feladatában

74