Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 12. szám - Gion Nándor: Aranyat talált (regény – IV. rész)

- Budapest nagy behemót város - mondta Tölgyesi Mihály. - Még a régi ismerősök is ritkán találkoznak.- Az öcsémről sem tudsz semmit?- Melyik öccséről?- Stefiről. Péter ugyanis meghalt. De Stefi állítólag még él, valahol Oroszországban van. Hadifogoly.

Tölgyesi Mihály mindig ügyes ember volt, most is gyorsan feltalálta magát.- Hamarosan visszamegyek Budapestre, és megtudok mindent - mondta magabiztosan. - Kitűnő kapcsolataim vannak. Egészen magas körökben. Tábornokokkal és vezető politikusokkal szoktam reggelizni, sőt néha vacsorázni is.

Rézi csalódottan és szánakozva nézegette Tölgyesi Mihályt.- Ahogy elnézlek, veled legfeljebb az utcaseprők és a sírásók állnak szóba, nem pedig tábornokok és politikusok.

Tölgyesi Mihály azonban eddigre már lendületbe jött.- A külsőm ne tévessze meg. Igaz, hogy most rongyos és piszkos vagyok, meg éhes és szomjas is, de ez csak amolyan álcázás, fontos küldetésben járok itt. Pesten fehér ingben és nyakkendőben járok, igazán magas körökben. ígérem, hogy felkutatom a Krebseket abban a dögnagy városban, és Stefi bátyámat is megtaláljuk abban a dögnagy Oroszországban és hazahozzuk.

Rézi úgy állt a gangon, mintha népmesét vagy papi prédikációt hallgatna, amiben szeretett volna hinni.- Nagyon éhes vagy? - kérdezte az ámult hallgatás után.- Kibírom. Ez is hozzátartozik a küldetésemhez.- Sütök neked német lepényt.- Későre jár - szabadkozott Tölgyesi Mihály. - Túl sokáig tanyáztak a ház előtt a szomszédokkal, nem jöhettem elő az eperfák mögül korábban.- Néha ráérünk esténként - mondtam. - Meg aztán ki akartunk éheztetni. Láttam, hogy a kocsma mellett bujkálsz.- Gyorsan elkészül a német lepény - mondta Rézi és bement a konyhába.

A gangról hallgattuk az edények csörgését, várakozva néztünk egymásra, én szóltam először.- Hát akkor mesélj. Hanyagold az elnagyolt mondásokat, és ne hazudj túl sokat. A feleségem hiszékeny teremtés, mint a legtöbb asszony, én azonban jól ismerlek, és a kártyázásnál is jobb vagyok nálad. Velem sohasem mertél összeülni a kocsmákban.- Maga sohasem kártyázott kocsmákban... De lehet, hogy ma már le mernék ülni néhány partira.- Nem ajánlom. Még a rongyos gúnyádból is kiforgatnálak. Beszélj inkább.- Honnan kezdjem?- A vejemtől annyit tudtam meg, hogy együtt szöktetek el az oroszoktól. Azóta nem hallottam rólad.- Jól van - egyezett bele egészén jókedvűen Tölgyesi Mihály, és elbeszélte a szökés utáni éveket.

Elmondta, hogyan vonult be Budapestre a szovjet csapatok mögött, beszélt Lékó Zoltánról, Orsolyáról, arról is, hogy aranyat talált, meg Püspöki Sándor sza54