Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 11. szám - Kapuściński, Ryszard: Lapidárium IV. (4. rész – fordította Szenyán Erzsébet)

Tízparancsolatot. Az étlapot tanulmányozzák ahelyett, hogy a Könyvek Könyvét olvasnák. Nehéz dolog áttérni a helyi, törzsi perspektíváról a globális, planetáris perspek­tívára, vagyis arról, amihez évszázadokon át hozzászoktunk, arra, amit a jövő kö­vetel tőlünk. Edgar Allan Poe Ördög a toronyban című novellája egy holland kisvárosban, Vodervotteimittissben játszódik, amelynek legfőbb kincse és büszkesége a hatal­mas városi toronyóra. Az órát egy ember őrzi, akinek azonban semmi dolga, mert az óra tökéletesen jár, sosem romlik el. Ennek az őrnek a funkciója tehát a legtö­kéletesebb szinekúra. Vannak, akik toronyórát őriznek, vannak, akik nyájat és mezőt, erdőt és házat. Az egész világot, mindent és mindenkit ezen a világon, ősidők óta, mindig és mindenütt őriznek. Aki bolygónkat járta, nagyon jól tudja ezt: bárhova indult, bármerre irányította lépteit, azonnal felbukkant valaki, aki őrizte azt a helyet, azt az utat, azt a földet, azt a hegyet. Valójában meg sem mozdulhatunk úgy, hogy ne találnánk valakit, aki őriz, figyel, szemmel tart, aki felügyel és véd, hivatássze­rűen vagy önként, túlbuzgóságból vagy unalomból, szünet nélkül vagy csak idő­ről időre, de valaki egész biztosan lesz ott. Mennyi időt, energiát, figyelmet és erőfeszítést szentel (szentelt és fog szentelni) az emberiség az őrködésre! Örökös figyelés! Örökös éberség! Átvirrasztott éjszakák! Kialvatlan szemek! Őrök egész seregei. Hatalmas intézmények és szervezetek. Rendőrök és felvigyázók. És ugyan kit őriznek ennyire? És te kit figyelsz? És az a másik? És én? Minden kornak, minden társadalomnak szüksége van mítoszra. A mítoszok lé­te megduplázza azt a teret, amelyben képzeletünk mozog. A mítosz egyfajta min­ta, egyfajta ideál, amely irányt szab gondolatainknak és tetteinknek. A mítoszok nélküli társadalom elveszti tájékozódási képességét, létének értelmét. Milyen feltételeknek kell eleget tennie napjainkban, a médiumok korában vala­kinek ahhoz, hogy mítosszá váljék? Sok ilyen feltétel létezik. Soroljunk fel néhá­nyat: 1 - a halálnak akkor kell bekövetkeznie, amikor az illető a csúcson van, amikor elvárható, hogy még sokkal többet fog tenni; 2 - a halálnak hirtelen kell bekövetkeznie, sokkolónak, meghökkentőnek kell lennie; 3 - fiatalon kell meghalni. James Dean 24 évesen, Marylin Monroe 36 évesen, Diana Spencer 36 évesen, Che Guevara 39 évesen halt meg; 4 - szükség van személyes kisugárzásra, varázsra, karizmára; 5 - a tágan értelmezett nagyvilághoz kell tartozni. Amerikai szóhasználattal celebritynek kell lenni. Ez állandó helyet biztosít a médiában, állandó figyelmet és érdeklődést kelt. Minthogy ennek következtében a fenti személyek állandóan je­len voltak millió és millió otthonban, váratlan és tragikus távozásuk olyan érzést kelt az emberekben, mintha valamelyik családtagjukat veszítették volna el, mint­ha valaki üresen hagyta volna helyét az asztalnál (a médiumok ugyanis közel 45

Next

/
Thumbnails
Contents